Helyi közélet

2013.07.03. 14:20

Aláírták a magyar-ukrán árvízvédelmi fejlesztési programot

Lónya, 2013. július 3., szerda (MTI) - Aláírta a magyar-ukrán közös árvízvédelmi fejlesztési programot a két ország kormánymeghatalmazottja szerdán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Lónya határában.

Lónya, 2013. július 3., szerda (MTI) - Aláírta a magyar-ukrán közös árvízvédelmi fejlesztési programot a két ország kormánymeghatalmazottja szerdán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Lónya határában.

A dokumentumot Kovács Péter, a Vidékfejlesztési Minisztérium vízügyért felelős helyettes államtitkára és Vaszil Sztasuk, az ukrán delegáció vezetője látta el kézjegyével a magyar-ukrán határszelvényben megtartott ünnepségen. A fejlesztési koncepció 2025-ig tartalmazza azokat a beruházási terveket, amelyeket az árvízi biztonság érdekében szükséges megvalósítania az ukrán és a magyar félnek.

Az ünnepség keretében a két ország képviselői felavatták a magyar-ukrán vízgazdálkodási együttműködés húsz éves évfordulója alkalmából a Tisza töltésén felállított emlékoszlopot is.

Kovács Péter beszédében elmondta: a közös projektjavaslat jelentősen javítja a környék árvízvédelmi pozícióit. A magyar-ukrán vízügyi együttműködés kapcsán kiemelte, a közös munka lehetővé teszi, hogy a két ország vízgyűjtő szinten kezelje az árvízi problémákat, valamint közös megoldásokat találjanak ezeknek kivédésére.

A két ország együttműködése példaértékű, ez tetten érhető a Duna-medence és a tiszai országok közötti közös munkában is - hangsúlyozta a magyar kormánymeghatalmazott. Kovács Péter közlése szerint az ukrán kormánymeghatalmazottal kedden írták alá azt a jegyzőkönyvet, amely egyrészt összefoglalja az elmúlt időszak árvízi eseményeit, illetve meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket a következő időszakban a magyar és ukrán szakemberek végre fognak hajtani.

Vaszil Sztasuk az eseményen fontosnak és szükségesnek nevezte a koncepcióban foglalt fejlesztési terveket, egyben megköszönte azt a humanitárius segítséget, amelyet a magyar fél nyújtott a 2001-es és az azt követő kárpátaljai árvizek során.

Jelenleg is működik közös magyar-ukrán távjelző rendszer 152 állomással, ezek az árvízi előrejelzések szempontjából mindkét ország számára fontos adatokat szolgáltatnak - tette hozzá az ukrán kormánymeghatalmazott.

Az ünnepségen Medgyesy Balázs, a Duna Régió Stratégia kormánybiztosa beszédében hangsúlyozta, az árvizek szempontjából egyre nagyobb kihívással kell szembenézniük az érintett országoknak. A magyar uniós elnökség számára kulcskérdés volt, hogy elinduljon a Duna Régió Stratégia, és Ukrajna önként csatlakozott ennek végrehajtásához - fogalmazott a kormánybiztos.

Hozzátette: tizennégy résztvevő ország és az Európai Bizottság egyöntetűen fogadta el az ukrán-magyar árvízvédelmi programot, mint a Duna Régió Stratégia kiemelt projektjét.

A több mint húsz elemet tartalmazó, az ukrán-magyar határvízi együttműködés és Duna Régió Stratégia keretében megvalósítandó fejlesztési program árvízvédelmi töltések erősítését, árapasztó tározók építését, nagyvízi mederrendezést, valamint a felső-tiszai közös monitoring árvízi előrejelző rendszer kiterjesztését célozza a határ mindkét oldalán.

Magyar oldalon - a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) Program elképzelését folytatva - a töltések magasítását, a hullámterek rendezését és vízelvezető képességének helyreállítását tartalmazza a fejlesztési koncepció, amelyben figyelmet fordítanának a további víztározási lehetőségek feltárására, valamint az árvízi riasztó és előrejelző rendszer fejlesztésére.

Az elfogadott koncepció ukrán oldalon közel 30 kilométer hosszban töltésfejlesztései munkálatokat, valamint síkvidéki és hegyvidéki árapasztó tározók tervezését és építését tartalmazza. A négy tervezett tározó közel 100 millió köbméter vizet lenne képes befogadni, ami elősegíti az árvízszintek csökkentését a közös magyar-ukrán határszakaszon.

Az eseményen elhangzott, tervek készülnek a tivadari Tisza-híd újjáépítésére, a fejlesztés során növelnék az átkelő folyami áteresztőképességét is.

- MTI -

 

Ezek is érdekelhetik