2014.12.26. 12:10
Nagy kincs a „kétlakiság”
Nyíregyháza - Tizennyolc éve élnek Mexikóban – a feleség nyíregyházi.
Nyíregyháza - Tizennyolc éve élnek Mexikóban – a feleség nyíregyházi.Mexikó. Lengyel Krisztina közgazdász egy magyarországi központú multinacionális szoftverfejlesztő cég, a Graphisoft mexikói és dél-amerikai leányvállalatának pénzügyi igazgatója. Férje Sergio Rodriguez mexikói építészmérnök, akivel az Egyesült Államokban, tanulmányaik idején ismerkedtek meg.
Pályájukat Budapesten kezdték, azonban tizennyolc éve Mexikóban élnek. Munkájukról a nyáron írtunk, de akkor két gyermekük különleges helyzetéről aránylag kevés szó esett. Most először azt kérdeztük: mi a különbség az édesanya egykori és leányai közelgő pályaválasztása között?
Három nyelvet használnak
– Sok azonosság, és sok különbség van – mondta az igazgatóasszony. – Számomra az egyetemi években és azt követően nyílt meg a vágyott utazások, a világlátás lehetősége, ők beleszülettek ebbe. Én főleg az egyetemen tanultam idegen nyelveket, angolt, németet és spanyolt. A lányok – az 1997-ben született Helena Michelle és az egy évvel fiatalabb Uma Sofia – eleve három nyelvet használnak, hiszen édesapjuk csak spanyolul szól hozzájuk, én pedig magyarul.
– Férjemmel mi angolul beszélünk, így a lányok akarva-akaratlanul elsajátították azt is. A gyerekekre „ragad” a nyelv, szinte nem is számít tanulásnak. Persze a nyelv csak alap, hogy a vegyes házasságból származó gyerekek végül melyik szülő hazáját tekintik majd sajátjuknak, vagy kell-e választaniuk egyáltalán, az sok mindentől függ.
Azt a fiatalok mindenesetre látták, hogy a feladatokat komolyan kell venni. Szüleiknek vállalkozóként évtizednél is több munkába került, míg mexikói eredményeikre felfigyelt „a központ”, és megbízták őket a Dél-Amerikára kiterjedő feladatokkal is.
– Büszkék vagyunk a lányainkra – folytatja az anyuka –, nyitottak, érdeklődők Mexikó és Magyarország iránt is, utóbbi abból táplálkozik, hogy a nyarakat mindig édesanyámnál töltötték, mint ahogy fontosak a hazai nyári táborozások is. Hatodikosként mindketten nyíregyházi iskolában tanulhattak egy-egy fél évig.
– A külföldön született fiatal generáció kötődését segítette, hogy a magyar követség régebben szervezett gyermekprogramokat, amelyeken a kicsik megélhették, megszerethették a magyar szokásokat. Ilyenre már régen volt példa. A „kétlakisággal” nagy kincs kerül gyerekeink birtokába.
-KM-