Visszatekintő - Az emberek jogaiért harcol

Nyíregyháza - Tanítani szeretett volna Szőllősi Gábor, meg sem fordult a fejében, hogy jogvédő legyen. Válogatás 2014. legérdekesebb interjúiból.

Rövid időn belül két díjat is átvehetett 2014-ben Budapesten az Érpatakon élő Szőllősi Gábor. Először a Wallenberg-díjat kapta meg januárban az antiszemitizmus, a rasszizmus és az intolerancia elleni küzdelem érdekében végzett munkájáért, márciusban pedig a Radnóti Miklós antirasszista díjat ítélték meg a számára.

Mi mindent kell tenni, hogy az ember ilyen elismeréseket kapjon?

Szőllősi Gábor: A hivatalos indoklások úgy szóltak, hogy a kisebbségekért végzett munkámat ismerik el ezzel a két díjjal. Ugyanakkor nemcsak a kisebbségben lévő személyekért dolgozom, hanem az elnyomott, nem roma származású emberek érdekét is képviselem. Hogy mi mindent csinálok? Ha kell, a fiatalkorút elkísérem rendőrségi kihallgatásra, segítek gyámhivatali vizsgálatoknál, a gyermekelhelyezéseknél megnézem a jogszerűséget, a jogi hátteret, de segítettem már 70 éves bácsinak is az ellene indított polgári peres eljárásban.

Mindezek az ügyek nem igényelnek jogi képesítést?

Szőllősi Gábor: Én csak összekötő vagyok, segítek az iratok összegyűjtésében, rendezésében, majd azokat elküldöm a Társaság a Szabadságjogokért elnevezésű jogvédő nonprofit szervezetnek, s majd annak a jogászai segítenek a szakmai munkában.

Mit jelent önnek ez a két díj?

Szőllősi Gábor: Számomra ez nagy megtiszteltetés, hiszen elismerése, visszaigazolása annak a munkának, amit teszek a megyében, illetve lakóhelyemen a halmozottan hátrányos helyzetű em­berekért.

Hogyan lesz egy matematika-fizika szakos tanárból emberjogi aktivista?

Szőllősi Gábor: Nem volt szándékomban politizálni, tanítani szerettem volna. Lakóhelyem általános iskolájában töltöttem a külső tanítási gyakorlatomat 2010-ben, s aztán az élet úgy hozta, hogy jogvédői tisztségbe sodródtam.

Amíg fontos Wallenberg emléke, amíg van jelentősége az antifasiszta küzdelemnek, az azt jelzi, hogy van még tennivaló ezen a téren. Nem léptünk volna előbbre semmit sem az elmúlt 70 évben?

Szőllősi Gábor: A személyes véleményem szerint nem jutottunk előbbre. A problémák léteztek a szocializmus éveiben is, csak akkor a társadalom egyes rétegei még nem távolodtak el egymástól messzire, s ezért nem jelentkeztek a gondok olyan élesen. Az elmúlt 25 évben azonban akkora a mélyszegénység, a kilátástalanság az országban, hogy szélsőséges irányba viszi el az embereket, főleg a fiatalokat. A politikai pártok is kihasználják ezt a reménytelennek látszó helyzetet, bűnbakot keresnek, valakit ki kell kiáltani hibásnak, s ez mostanában általában a roma lakosság. Vallom: ha egy roma elkövet valamilyen bűncselekményt, kapja meg a büntetését, de ne azért büntessék, mert roma.

KM-MML