Helyi közélet

2015.05.12. 11:42

Az igazság több lehetőséget is rejthet

Nyíregyháza - Az Alkotmánybíróság testület, amely a döntéseit többségi szavazással hozza, így azok legfeljebb „többségi” igazságnak tekinthetők. Az esetleges különvélemények más igazságok lehetőségeire utalnak – nyilatkozta a Kelet-Magyarországnak az Alkotmánybíróság megyénkből elszármazott elnöke.

Nyíregyháza - Az Alkotmánybíróság testület, amely a döntéseit többségi szavazással hozza, így azok legfeljebb „többségi” igazságnak tekinthetők. Az esetleges különvélemények más igazságok lehetőségeire utalnak – nyilatkozta a Kelet-Magyarországnak az Alkotmánybíróság megyénkből elszármazott elnöke.

Lenkovics Barnabás a gyökereiről, szülőföldjéről így vallott: „Tamási Áron szerint „az ember azért születik a világba, hogy valahol otthon legyen benne”. Ez a „valahol” nekem még ma is Tiszanagyfalut jelenti, ahol 85 éves édesanyám él és ahol apám és nagyszüleim sírjai vannak. De jelenti Rakamazt is, ahol születtem és ahonnan vonattal ingáztam Nyíregyházára, a Zrínyi Ilona Gimnáziumba, majd Budapestre az ELTE jogi karára. Jelenti a faluszéli legelőt (nekünk az volt a játszótér) és a Holt-Tisza-ágat, a Morotvát is, ami nyaranta maga volt a „paradicsom”.

– Hogyan értékeli a jog helyét, szerepét és főként annak megítélését a társadalomban? Sokak szerint ugyanis a jogszolgáltatás időnként nem esik egybe az igazságszolgáltatással.

– Arisztotelésztől tudjuk, hogy a tisztesség és az igazságosság a legfőbb emberi erények közé tartoznak. A legjobb és legésszerűbb törvény is csak akkor számíthat tömeges elfogadásra és önkéntes követésre, ha tisztességes is és igazságos is. Másfelől viszont a legtisztességesebb és legigazságosabb törvény sem sokat ér, ha a mindennapi emberi életviszonyokban nem érvényesítik.

– Figyelemmel lehet-e lenni a társadalom igazságérzetére?

– A társadalom igazságérzetére mindig figyelemmel kell lenni, különösen ha a törvény súlyos társadalmi sérelmeket kíván orvosolni. Ilyenek voltak a rendszerváltást követő úgynevezett igazságtételi és kárpótlási törvények, vagy legutóbb a devizaalapú kölcsönök adósain segítő törvények is. A nagy igazságtalanságok felborítják a társadalmi békét és a rendet, holott a jog elsődleges célja ezek fenntartása.

– Az alkotmányossági kérdések megítélésnek legfelsőbb szintje az AB, ám e testületen belül is olykor eltérnek az álláspontok, vannak különvélemények, párhuzamos indoklások. Ennek mi az üzenete?

– Az Alkotmánybíróság elsősorban a törvényhozás (tágabban a jogalkotás) bírája, az alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Az Alaptörvényhez méri a megtámadott jogszabályokat és dönt azok alkotmányosságáról, illetve alaptörvény-ellenességéről. Jó döntésekkel igyekszik előmozdítani az egész jogrendszer alkotmányosságát és feloldani belső ellentmondásait. Emberi döntéseket nem illik általános érvényű igazságoknak feltűntetni, legalább két okból. Először, mert a tudományban is kötelező a szerénység, a tudományos gondolkodás is változik, fejlődik. Elegendő itt közelmúltunkra és azon belül a szocialista jogtudományra utalni. Másodszor, mert az Alkotmánybíróság testület, amely a döntéseit többségi szavazással hozza, így azok legfeljebb „többségi” igazságnak tekinthetők. Az esetleges különvélemények más igazságok lehetőségeire utalnak.

Az interjú teljes terjedelemben olvasható a Kelet-Magyarország 2015. 05. 12-i számában.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában