Fél évszázados alkotói múlt

Kisvárda – Megrendülten és mély fájdalommal vették tudomásul Kisvárdán Szeifried László népi fafaragó halálhírét. Ez év júniusában töltötte volna be a 91. évet. Május 21–én délután, a kisvárdai régi temetőben kisérték utolsó útjára a család és a tisztelők.Alkotói munkásságát szerte az országban, de határainkon túl is ismerték fa faragásait. „A fa az mely mindannyiunkat elkísér a bölcsőtől a koporsóig”– mondta faragásairól. Nyugdíjas éveiben kezdett el faragni. Régi kisvárdai iparos család sarja, aki sokáig a vas–műszaki kereskedelemben dolgozott. A fafaragás rejtelmeibe Kovács László kisvárdai postamester vezette be, mint sokan másokat Kisvárdán, akik érdeklődtek a fafaragás iránt. Lelkesülten beszélt a fa szeretetéről. Először somogyi pásztorfaragással készítette a különböző alkotásokat, dísztárgyakat, használati eszközöket. De otthon volt az erdélyi–beregi ékrovásos fafaragásokkal is. Ahogy teltek az évek egyre kedveltebbek lettek számára a barokk fafaragások, tükörkeretek, dísztárgyak. Nagyon sok egyházi ihletettségű alkotás hirdeti kétkezi munkásságának nyomát. Emellett méltó módon, aprólékos, sziszi, fuszi, munkával faragta, véste fába nemzeti ereklyéinket, a Himnuszt és a Szózatot. Az életmű tárlaton 2013 februárjában 53 különböző aprólékosan elkészített remekmű volt látható.

Fa és türelem

„A jó fafaragáshoz a fa és a munka szeretete egyaránt szükséges. Ami még kell, az nehezen tanulható: a türelem, amiből szerencsére van elég a munkáimhoz. Az olyan alkotótevékenységnek van értelme és reális jövője, melynek célja a tanítás, a jó irányú nevelés, a pozitív minta és életképek bemutatása” – mondta az életmű kiállításán a fél évszázada alkotó, akkor a 89. évét taposó Szeifried László népi fafaragó.

Ha elővette kését, fogott egy élettelen fadarabot, s munkába kezdett, s látta, hogy a kés keskeny vonalai életet lehelnek a halott anyagba. Mert aki az élettelen anyagot így veszi kézbe, az képes a holt anyagban rejtőző életet világra hozni. Faragásait tekintve három fő stílust, technikát alkalmazva dolgozott. Az Erdélyi Ékrovásos, a somogyi pásztorfaragás, valamint a Barokk faragást. Munkáinak zömére ezek a stílusjegyek jellemzők. Szívesen ábrázolta nemzetünk nagyjait.

Himnusz és a Szózat

Vállalkozott arra az ember próbálót feladatra, hogy táblaképben tárja elénk nemzeti imáinkat: a Himnuszt és a Szózatot. Vajon tudjuk e hány sorból, hány karakterből áll a Himnusz és a Szózat? Himnuszunk 66 sorból, 213 szóból, 1217 karakterből áll. Szózatunk 56 sorból, 223 szóból, 1129 karakterből áll. Ennek ismeretében tekintsünk e két nemzeti táblára. Lássuk a finom technikával elkészített vágtató nomád lovasokat, az ékrovásos faragást a kereten. Mi munka és mi türelem kellett ennek az elkészítéshez! Mindezen alkotásokat láthattuk a 2013-as életmű kiállításon.

Maradandó alkotásai több kisvárdai intézményben, számos katolikus templomban találhatók. Faragott oltárt, és szentségtartókat is. Alkotói munkássága során készített kopjafái megtalálhatók, Fényeslitkén, Budapesten a Farkasréti temetőben. Érdekessége még munkásságának, hogy tíz darab kopjafája megtalálható a Don kanyarban és Kanadában is.

Élet útja hittel teli, szaktudásra épült. Fafaragó művész. Elkészített alkotásai, az életmű kiállításon bemutatott tárgyak, mind igaz lelkének egy darabját őrzik remélhetőleg századokon keresztül.

Nyugodj Békében Laci bácsi.

Vincze Péter