Helyi közélet

2015.06.07. 17:14

A Kincs utcától Anglián át az értékek paradicsomáig

Nyíregyháza - „Mindig kísérletezek, ami már az ötvösség irányába mutat”.

Nyíregyháza - „Mindig kísérletezek, ami már az ötvösség irányába mutat”.

Elég nagy utat járt be a darukezelő apa és a hat gyerek mellett is kis vegyesboltot üzemeltető anya Elvira nevű lánya, amíg a Kincs utcai szülőháztól eljutott a pár száz méterre lévő kis művészparadicsomig Nyírszőlősön.

– Nyilván ennyi gyerekkel nem élhettünk nagy lábon, de a szüleink igyekeztek sok mindent megadni nekünk. A Kossuth-gimnáziumban érettségiztem, majd nyomban munkát vállaltam az akkori Műemléki Felügyelőségnél, amolyan mindenes ügyintézőként, de gyönyörködtem is a különös régiségekben – mondja most Szolanics Elvira.

Rácsodálkozott például a tákosi harangtorony tulipánjára, a szerencsi vár ritkaságaira éppúgy, mint a magánházak padlásain fellelhető egykori használati tárgyakra. 1990-ben vett egy mély lélegzetet, és nekivágott világot látni.

– Három évig éltem Londonban, elsőként a nyelvtanulás miatt, de munkába menet sokszor leskelődtem a keramikusok ablaka alatt, hogy ügyes kezük alól milyen gyönyörű tárgyak kerülnek ki.

Hazajött, és élt a lehetőséggel, amikor fazekasiskola nyílt a Zrínyi-gimnáziumban. Két év után sikerrel pályázott egy Soros-ösztöndíjra, és újra Londonban tanulhatott, dolgozhatott fazekasként egy soknemzetiségű iskolában, melynek előadásait a British Múzeumban tartották, ahol kiállíthatták legjobb munkáikat.

Döntenie kellett

Visszatérve a Nyíregyházi Főiskolán angol nyelvből tanári diplomát szerzett, tanított is kevés ideig. Ám otthon, a Kincs utcai szülői házban mindig „kéznél volt az agyag” és Elvira ha tehette, már formázta is a kis kerámiákat. Aztán döntenie kellett: keramikus vagy tanár legyen, s ő az előbbi mellett döntött. Még a főiskolán ismerkedett meg Nagy László andragógus hallgatóval, a férjével, most kettesben dolgoznak kertes házukban, ahol a filagóriában nyaranta fazekastábort is szerveznek, s ott fogadják külföldi barátaikat is a római stílusú kemencében sütött finomságokkal.

– Elég sokat utazunk külföldre, de mindig valamilyen szakmai tapasztalat céljából, vagy kiállításokon mutatjuk meg munkánkat. Anglián kívül tudnak már rólunk Hollandiában, Lengyelországban, Finnországban, ahol számos művészbarátunk él. Idehaza is rendszeresen szerepelünk kiállításokon Budapesttől Debrecenen át Kisvárdáig. Nyíregyházán a Korzó Galériában állandóan jelen vannak munkáink, az elmúlt 15 alkotói év legszebb darabjai, köztük a Kecelen nagydíjat nyert Teríték étkészlet – mesél tovább Elvira, akinek keze alól csuprok, bögrék, boros kupák, madáretetők, sokféle edény és tál kerül ki. Tagja a szakművészeti társaságoknak, megkapta a Népművészet Mestere címet.

– Nem szeretem az egyhangúságot, mindig kísérletezek, most például szeretném az agyagot a fával és a fémmel együtt formálni, ami már valahol az ötvösség irányába mutat.

Angyal Sándor

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában