Vízkár-elhárítási gyakorlatot tartottak a Szamos-Kraszna-közi árapasztó tározó területén

Tunyogmatolcs, 2015. június 3., szerda (MTI) - Vízkár-elhárítási gyakorlatot tartottak több hatóság bevonásával a tavaly novemberben átadott, 17 milliárd forintból megépített Szamos-Kraszna-közi árvízszintcsökkentő tározó területén a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tunyogmatolcs közelében szerdán.A szimulált vészhelyzet szerint a Szamoson a magyar-román országhatár térségében az eddig észlelt legnagyobb vízszint közelében tetőzik a Romániából érkező árhullám. Eközben a Tiszán levonuló árhullám visszaduzzasztja a Szamost, ez pedig vészhelyzetet idézett elő a folyó menti településeken. Az árapasztó tározó megnyitása nélkül az árvízszint 50-60 centiméterrel haladná meg a töltéskorona szintjét.

Ha a tározót időben meg tudják nyitni, akkor a fő védvonalat nem kell magasítani és a vízszint nem haladja meg a töltéskorona szintjét - foglalta össze a gyakorlat jelentőségét Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője a helyszínen az MTI-nek. Elmondta, a három napon át tartó, a megyei védelmi bizottság, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a térségi rendőr-főkapitányság bevonásával zajló gyakorlaton a védekezésben beosztott szakemberek felkészülnek a tározó megnyitására, gyakorolják az árvízvédelmi műtárgyak és más eszközök működtetését.

Az 51 négyzetkilométer területű, nyolc szatmári település külterületét érintő, 126 millió köbméter térfogatú víztározónál épült meg az ország eddigi legnagyobb árvízvédelmi létesítményének számító, 12 nyílású, 118 méter széles és 278 méter hosszú vízbeeresztő műtárgy. A víztározó révén jelentősen nő a térség védettsége az árvizekkel szemben: segítségével a Szamoson 60-80, a Tiszán Vásárosnaménynál 30-40, Tokajnál pedig 15-20 centiméter árvízszintcsökkenést lehet elérni.

Az elképzelések szerint a tározót a Szamosból árasztják el vízzel és a Krasznába ürítik le; a műtárgy használatára várhatóan 30-40 évenként 2-3 hétig lesz szükség.

Bodnár Gáspár elmondta, a fő beeresztő megnyitásával a töltések között az árvíz szintjét a számítások szerint akár 70 centiméterrel lehet csökkenteni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ehhez komoly együttműködés szükséges a megyei védelmi bizottsággal, a hatóságokkal, a partnerszervezetekkel, az önkormányzatokkal és a lakossággal is.

A gyakorlat keretében elvégezték a többi között a Szamos és a Kraszna folyók felőli műtárgyak nyitáspróbáját, a szivattyúk telepítését és üzempróbáját, a vízkormányzási feladatokat, valamint a vízminőség-védelmi teendőket - tette hozzá a vízügyi igazgatóság vezetője.

A több mint 17 milliárd forint értékű árvízvédelmi műtárgy megépítése során 21 ezer köbméter betont, 2560 tonna betonacélt használtak fel. Mintegy 1,5 millió köbméter földet mozgattak meg, továbbá 21 kilométer új töltés is épült, 17 kilométer hosszban pedig a meglévő gátakat emelték, erősítették meg.

- MTI -