Szatmárért is vitáztak Gyarmaton

Fehérgyarmat – Szatmárban a politika minket nem elválaszt, hanem összeköt – hangsúlyozta a Baloldali Közösségi Házban tartott fórum moderátora.

Dr. Szórádi Sándor azt kérte a parlamenti frakcióval rendelkező pártok képviselőitől, mondjanak véleményt a migrációs helyzetről, a terrortámadások utáni jövőről. Majd az állami földek értékesítéséről vitázhatott dr. Tilki Attila, a Fidesz-KDNP, Mesterházy Attila, az MSZP és dr. Apáti István, a Jobbik országgyűlési képviselője. A rendezvényre meghívták Szél Bernadettet, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnökét is, de külföldi útja miatt ő nem vett részt a vitában.

Nemzeti minimum kell

– A 380 ezer hektárnyi állai földterület privatizációja élesen szembemegy a Fidesz korábbi álláspontjával, mert akkor azt mondták, a föld maradjon az államé, majd jött a fordulat, ma már az a jó, ha magánkézbe kerül – mutatott rá Mesterházy Attila.

Azt mondta, hogy a politikai erők között konszenzusra, nemzeti minimumra lenne szükség a föld tulajdonrendezésének kérdésében. A politikai elitnek vennie kellene egy jó nagy levegőt, és megegyezésre jutni a még állami tulajdonban lévő földek sorsáról. Ezt jó lenne 30–40 éves időszakra közösen rendezni. A szocialista politikus veszélyesnek nevezte, hogy a most még húsz évre szóló elidegenítési tilalomról szóló törvény bármikor megváltoztatható, és akkor valóban jogos aggodalom lesz, hogy kik jutnak magyar földhöz. Végül annyit tett hozzá, a licitek lezárultával ki fog derülni az igazság. Elismerte: a földkérdést még egyetlen politikai erő sem tudta megnyugtatóan megoldani.

Komoly ára lehet

Apáti István, a Jobbik Magyarországért Mozgalom ország­gyűlési képviselője kijelentette: a magyar gazdák nem ezt akarták. Ezt két olyan szervezet ötlete volt, akiknek a képviselői ott ülnek a Fidesz parlamenti soraiban. – Az értékesített földek nem a kis-, vagy közepes gazdaságok tulajdonába kerülnek, hanem a pénzes barátokhoz, oligarchákhoz. Hangsúlyozta: egy átlagos magyar gazdának nincs arra pénze, például itt Szabolcs-Szatmár-Beregben, hogy egy 100 hektáros területért 140 millió forintot fizessen.

A Jobbik politikusa szerint a 334 milliárd forint értékű föld sokkal többet, 500 milliárdot ér, és a várható áremelkedések után akár 10–15-szörös áron is el lehetne adni. Apáti István úgy vélte: nagy hiba, hogy az értéknövekmény mellett az élelmiszer-biztonságról is lemondtunk, ezért komoly árat fizethetünk. – A magántulajdonba kerülő földeket már nem fogjuk tudni megvédeni a külföldiektől – tette hozzá.

Másfél millió hektár marad

– Azé legyen a föld, aki megműveli, és most értünk el abba a helyzetbe, hogy aki földet akar venni, vehessen – mondta Tilki Attila. A fideszes politikus alaptalannak nevezte az ellenzéki pártok bírálatát, elismerte: ebben a kérdésben aligha fognak egyetérteni, ugyanis mindenkinek más az elképzelése arról, hogy kikhez kerüljenek az állami földek.

– Nem kótyavetyéljük el a vagyont – nyugtatott meg mindenkit a politikus, majd emlékeztetett rá: másfél millió hektár föld még állami tulajdonban marad. A magas hektáronkénti árral kapcsolatban azt mondta: el lehet majd azon gondolkodni, hogy Újfehértó környékén miért volt ilyen magas a kikiáltási ár, a végeredmény pedig azt mutatja, olyan kör nyert több területet is, akik nem kormánypárti szimpatizánsok, azaz ellenségeik kerültek jó helyzetbe. – Én nem látok akkora összeesküvés-elméletet emögött, és nem érzek olyan bizonytalan helyzetet sem, mint amit mások mögé tesznek – szögezte le.

Migráció és terrorizmus: érvek mellett ellenérvek

A migrációs helyzettel kapcsolatban Tilki Attila kiemelte, hogy ebben a kérdésben a magyar álláspontot már egyre több nyugat-európai ország is osztja, egyre többen ismerik el, hogy a magyar kormány jó döntést hozott.

– A visegrádi négyek országai is kiállnak Magyarország mellett, a népvándorlás megállítását szorgalmazzák, és elutasítják az eddig Európába érkezettek migránsok kvóta szerinti elosztását. Vannak olyan helyzetek, amikor a volt szocialista országok könnyebben felül tudnak emelkedni a politikai korrektségen, ami több nyugat-európai országot blokkol.

– Ha másképp nem megy, akkor kerítés kell, meg kell védeni az országot – hangsúlyozta a politikus, és hozzátette: van és komoly veszélyt jelent a terrorfenyegetettség.

Apáti István azt mondta: a bevándorlók nem terroristák, de a terroristák bevándorolók, vagy most érkeztek Európába, vagy korábban. Szólt arról is, Nyugat-Európa tehetetlensége okozta politikai hibáinak a levét isszuk most meg.

– Egyetlen ország sem kényszeríthető arra, hogy beilleszkedni, integrálódni nem akaró migránsokat fogadjon be. Támogattuk a kerítésépítést, azt viszont nem, hogy azt jelentősen túlárazzák, emiatt a feljelentést már meg is tettem. Mi történik, ha a magyar–román határt is meg kell majd védeni, mert módosul a menekültek útvonala? – tette fel a kérdést. Beszélt arról is, hogy a neheze még most jön, hiszen nem lehet tudni, mennyien érkeznek majd fekete Afrikából, a Közel-Keleti országokból, de az is kérdés, mit lesz a visszatoloncolt migránsokkal.

– Eltérő álláspontot képviselünk – jelentette ki Mesterházy Attila. Szerinte ebben a kérdésben a józanság nagyon fontos, és európai együttműködéssel kell megtalálni a megoldást. Érthető a V4-ek támogatása, hiszen mi vagyunk előttük, egyfajta puffer­országként jelentünk védelmet – fogalmazott, majd arra figyelmeztetett, jobban kell figyelni a Balkánra.

– A kerítés nem jó megoldás, láttuk, nem megállította, csak elterelte a bevándorlókat, most is naponta több ezer migráns érkezik Európába.

A politikus szerint sem ebben a kérdésben, sem a terror elleni harcban nincs önálló nemzet­állami megoldás, uniós, és az EU-n kívüli együttműködésre van szükség. Nem lehet és nem szabad a terrorizmus és a menekültválság közé egyenlőségjelet tenni, mert ez az Iszlám Állam érdekét szolgálja, a destabilizációs fontos a számukra – vélekedett.

KM