Helyi közélet

2015.12.23. 18:56

Beteljesült krumpli-álom: itt a szárazságtűrő burgonya

Nyíregyháza - Van megoldás: a Sárvári rózsahéjú és sárga típusú krumpli.

Nyíregyháza - Van megoldás: a Sárvári rózsahéjú és sárga típusú krumpli.

A hazai burgonyatermesztés jelentős mértékben, az ötven évvel ezelőtti 170 ezerről 16 ezer hektárra csökkent az utóbbi években. Ennek következtében a magyar fajták ellenőrzött szaporítóterülete ma már a 60 hektárt is alig haladja meg, ami a hazai burgonyanemesítés végóráját jelenti.

Részt vesz a kutatásban

Mit tehetünk ellene? Erre a kérdésre kértünk választ dr. Zsombik Lászlótól, a Nyíregyházi Kutatóintézet igazgatójától, aki részt vesz abban a kutatásban, amelyet már az első világháború óta végez a Sárvári család, s jelenleg a zirci kísérleti telep a központja.

Ha tudatosan használjuk

– Abban az esetben tehetünk ellene, ha tudatosan használjuk a hazai nemesítésű, jó rezisztenciális tulajdonságokkal rendelkező – mint a Sárvári burgonyafajták – alapanyagokat – állítja dr. Zsombik László, aki részletesebben is megvilágítja lapunk olvasói előtt a magyar burgonyater­mesztés helyzetét.

– A hazai hőskor a XX. század elejére tehető, amikor elkezdődött a tájfajták tudatos nemesítése és fajta-előállítása. Ennek egyik vezéralakja Teichmann Vilmos volt, aki Tornyospálcán, majd Kisvárdán állította elő a mai napig is ismert és elismert Gülbaba, illetve Kisvárdai rózsa fajtákat, több egyéb mellett. Ezek azonban érzékenynek bizonyultak a vírusos leromlásra, így a termőterületük a ’60-as években jelentősen lecsökkent, helyüket pedig a külföldről behozott fajták foglalták el – tájékoztatott a szakember.

– Teichmann már a 1960-as évek elején megállapította, hogy a hazai burgonyanemesítés alapvető célja az intenzív termesztésre alkalmas, bőtermő, betegségekkel szemben jó ellenállóságú, jól tárolható és kedvező beltartalmi tulajdonságokkal rendelkező, a hazai igényeket kielégítő rózsahéjú és sárga típusú burgonyafajták előállítása. Ezek a célok kiválóan egyesülnek a Sárvári burgonyákban, amelyekben a több évtizedes tudatos nemesítési tevékenységnek köszönhetően a fajták biotikus és abiotikus rezisztenciális tulajdonságai kiválóak, így lehetőséget teremtenek a csökkentett vegyszer-felhasználású termesztéstechnológia alkalmazásához. Ez utóbbi az egészséges táplálkozás egyik létfontosságú eleme – fogalmazott dr. Zsombik László.

Valós kockázat

– A környezeti tényezőkkel szembeni ellenálló képesség sarkalatos pontja, hogy tűrje a szárazságot, mely az utóbbi évek időjárási körülményeit vizsgálva valós kockázat. A Sárvári burgonyafajták esetében alapvető szelekciós szempont a nemesítés, mely a szárazságtűrésre összpontosít. Így ezen fajták használatával minden tekintetben biztonságosan és olcsón termeszthető, jó fogyasztási értékkel bíró burgonyához juthatunk – összegzett lapunknak a szakember.

KM-GB


Állami támogatás

A „Burgonyarezisztencia-kutatás a globális éghajlatváltozás pusztításainak mérséklésére” elnevezésű projektet (melyben dr. Zsombik László is részt vesz) a magyar állam is támogatja. A projekten belül a Debreceni Egyetem valamint a Dr. Sárvári és Csendes Kft. (közel 1,5 milliárd forint értékű támogatás segítségével) új, a jelenleginél szárazságtűrőbb burgonyaklónokat fejleszt. Ezek a Sárvári fajták a tulajdonságaikból adódóan akkor sem szenvednek kárt és nem következik be terméskiesés, ha több alkalommal újravetik őket.

Ezek is érdekelhetik