Emlékhely múltnak, jelennek

Nyíregyháza - Dr. Konthy Gyula nevét viseli a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság épületében található tűzoltómúzeum.

Száztíz évnyi időutazás, a dicsőséges milánói győzelem felidézése, régészeti kulisszatitkok, korabeli ruhákban és eszközökkel a Hősök terén bemutatott tűzoltógyakorlat tette teljessé a szerdai ünnepséget, melynek keretében dr. Konthy Gyuláról, a Nyíregyházi Önkéntes Tűzoltó Egylet főparancsnokáról nevezték el a katasztrófavédelmi igazgatóság épületében kialakított tűzoltómúzeumot.

A milánói diadal

Amikor 1905 nyarán Szegeden, a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség versenyének két számát is a nyíregyházi Önkéntes Tűzoltó Egyesület versenycsapata nyerte meg, az országos szövetség elnöke, gróf Széchenyi Viktor levélben kérte fel dr. Konthy Gyula városi orvost, a helyi önkéntesek főparancsnokát, hogy az 1906-os milánói nemzetközi tűzoltóversenyen Magyarországot a nyíregyházi egyesület képviselje.

A 25 tagú nyíregyházi szakasz a milánói stadionban 30 ezer ember előtt (Nyíregyházán akkor 38 ezren éltek) mutatta be a mentési gyakorlatát, a gyors és pontos végrehajtás nemcsak aranyérmet jelentett a csapatnak – június 3-án vették át a zsűri elnökétől –, hanem 500 líra pénzjutalmat is, amelyet a calabriai földrengés áldozatainak adományoztak. A világraszóló sikert Varga Béla tűzoltó ezredes, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatója elevenítette fel a szerdai ünnepségen.

Linz mellett kutattak

A Milánóban nyert, Viktor Emánuel olasz király adományozta különdíj, valamint az ott szerzett bronzplakett is benne volt abban a fadobozban, amelyet a II. világháborúban Linz mellett, Berg falu határában ástak el a tűzoltóegylet tagjai, több értékes kinccsel együtt.

Négy évtizedre és a Jósa András Múzeum kutatócsoportjának elszánt munkájára volt szükség ahhoz, hogy 1986 júniusában a szemétgödörbe elásott relikviákat megtalálják. A kutatást akkor vezető dr. Németh Péter, ma már nyugalmazott múzeumigazgató érdekfeszítő előadásában mesélt a kutatás nehézségeiről, akkoriban sem a kiutazást, se a külhoni ásatást nem volt egyszerű engedélyeztetni és véghezvinni, sőt, hónapok sem álltak a régészek rendelkezésére, akiknek a munkáját Pattantyus A. Miklós, az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet munkatársa is segítette.

Az elbeszélésekből a kutatók azt tudták, a barak melletti szemétgödörbe ásták el a ládát, de 40 év alatt már nyoma sem maradt az épületeknek, egy erdőben kellett a régi helyet megtalálni. Egy helyi asszony emlékezett rá, minden épülethez tartozott egy WC, de szemétgödör nem. Ezzel az információval sikerült szűkíteni a kutatási területet, és a kitartás meghozta a sikert. A 35 tárgyat rejtő, egy köbméteres ládából előkerült még többek között az 1905-ös magyarországi tűzoltóversenyen kapott 5 kilogrammos Szent Flórián-szobor, az első tűzoltóparancsnok lófarkas sisakja, a kapitány ébenfa nyelű ezüst díszbaltája.

A kincseket ma az igazgatóságon kialakított múzeum őrzi, mely szerdától dr. Konthy Gyula nevét viseli. – Emlékeztetve a dicső múltra, mely hozzájárul a jelen munkájához is, amivel szolgáljuk az országot – fogalmazott Varga Béla igazgató.

KM