A nácizmus kudarca: él még a zsidó szellemiség

Nyíregyháza - Kötelesség emlékezni mindazokra, akik áldozatául estek a szörnyű pusztításnak.

Két megemlékezést is rendeztek vasárnap a holokauszttal kapcsolatban Nyíregyházán. A helyi zsidóság elpusztítását a városi önkormányzat és az Eötvös Károly Magyar–Izraeli Baráti Kör a holokauszt-emlékműnél idézte fel, mint ahogy erről a hétfői lapunkban már beszámoltunk. A Kótaji úti izraelita temetőben a Nyíregyházi Zsidó Hitközség emlékezett az ártatlan áldozatokra.

Kimaradt nemzedékek

A megemlékezés résztvevőit Färber György, a hitközség elnöke köszöntötte. Mint mondta, megbocsátani lehet, de felejteni sohasem. Emlékezni kell arra a 6 millió európai emberre és 600 ezer magyar zsidóra, akik áldozatául estek az esztelen és szörnyű pusztításnak. Az áldozatok között nagyszülők, közeli családtagok, rokonok is voltak, akiket az emlékezés résztvevői sohasem ismerhettek meg.

Tordai Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége egykori elnöke is elmondta gondolatait.

– Nyíregyházán születtem, így különleges érzés fog el, valahányszor ide jövök. Jó érzés ismerősökkel, barátokkal találkozni, de nem jó érzés minderről a temetőben beszélni. Mégis kell azonban beszélnünk róla, kötelességünk megemlékezni a vészkorszakról, a holokausztról, hiszen nemzedékek maradtak ki a zsidóság történetéből. Tanultunk a történelemből. Ma már nem hiszünk a hazug szavaknak, nem hiszünk azoknak, akik üldözik a szegényeket, ledöntik a sírokat. Nem lehet többet megfélemlíteni bennünket, nem fogadjuk el az erőszakot, a fekete egyenruhát. Nincs helyük a szélsőséges gondolatoknak.

Gáll Ottó, az Eötvös Károly Magyar–Izraeli Baráti Kör elnöke az emlékező beszédét Heinrich Heine szállóigéjére építette, ami így hangzik: „Ahol könyveket égetnek, ott végül embereket is fognak.” Felidézte azokat az eseményeket, amikor vallási vagy politikai okokból égettek könyveket a hatalom megőrzése érdekében. Németországban a nemzetiszocialisták hatalomra jutása után szaporodtak el a könyv­égetések, s minden olyan művet elégettek – köztük a zsidó irodalmat is –, amelyek szerintük a német szellemet „mérgezték”.

– Nyíregyházán élő hitközség van, vagyis a zsidókkal együtt a zsidó szellemiség is él és élni fog, ez a nácizmus kudarca. Célunk, hogy ­megőrizzük az emberiség számára is örök értékű zsidó szellemiséget – jelentette ki Gáll Ottó.

Már korábban elkezdődött

A holokauszttúlélők nevében a 91 esztendős Markovics Gyula elevenítette fel a történelem sötét fejezetét. Utalt arra, hogy bár a zsidók üldözése 1944-ben az auschwitzi–birkenaui koncentrációs táborban érte el a csúcspontját, a folyamat már 1920-ban elkezdődött a Horthy-rendszer bevezette zsidóellenes törvénnyel.

– Fontos, hogy az utódok számára írt történelemkönyvek az igazságot tartalmazzák, hiszen nemcsak a németek nevéhez fűződik a holokauszt, annak éppen úgy részese volt a magyar rendőrség, a csendőrség és az államigazgatás is.

A „soá” nagy fájdalma

A zsidó hitközség megemlékezésén részt vettek a történelmi egyházak képviselői is.

Bozorády Zoltán evangélikus lelkész beszédében többek között arról is szólt, hogy napjaink társadalmi-politikai változásait figyelve nem látja rózsaszínűnek a jövőt a zsidók és a keresztények számára, így az egyházi felekezetek közelebb kerülhetnek egymáshoz. A „soá” (holokauszt) fájdalmáról, a szeretet igazi erejéről beszélt a Budapestről érkezett Radvánszki Péter rabbi, majd Somos Péter, a nyíregyházi hitközség hitéleti vezetője imájával fejeződött be a mártírok emléknapja.

KM-MML