A szegényebb szabolcsi fiatalokra a drog jelenti a legnagyobb veszélyt

Szabolcs-Szatmár-Bereg – A kutatásból jól látszik, hogy a családnak és az iskolának van a legnagyobb támogató szerepe abban, hogy a gyermekek drogfogyasztása, a szer kipróbálása megelőzhetővé váljon, ők tehetik a legtöbbet azért, hogy minél kevesebben nyúljanak a droghoz.

Dr. Szoboszlai Katalin, a Periféria Egyesület elnöke, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának tanszékvezetője összegezte az egyik tapasztalatát annak a nemrég lezárult kutatásnak, amely a társadalmi periférián élő gyermekek és fiatalok droghasználati szokásait tárta fel.

A nem reprezentatív felmérés másik szomorú eredménye, hogy a szegregátumokban – a megye hat településén jártak az adatfelvételben részt vevő hallgatók – jelen van a drog, a nagyon olcsó, könnyen hozzáférhető, ismeretlen összetételű vegyületek, melyek súlyosan károsíthatják az egészséget.

– A fiatalok látják maguk előtt, a tévében és a környezetükben is a szerhasználatot, azt, hogy nem nehéz hozzájutni, bármikor kipróbálható, azonban a következményekkel már nem számolnak – jegyezte meg a főiskolai docens azzal kapcsolatban, milyen mintát követnek a vizsgált 14–18 év közötti és 19–25 év közötti korcsoport tagjai. A kutatás nem tért ki a krimi­nológiai szempontokra, ám egyértelmű, akkor van drogfogyasztás, ha van, aki előállítsa, eladja, s messzire sem kell azért utaznia a vidéki fiataloknak, hogy biofűhöz, herbálhoz vagy házilag kevert vegyületekhez jussanak.

– Azt kell mondjuk, hogy lassan a legkisebb veszély a dohányzásban és az alkoholfogyasztásban van – fogalmazott Szoboszlai Katalin. A vizsgálatuk nemcsak a periférián élő, hanem a gyermek- és lakásotthonokban nevelkedőkre is vonatkozott.

Nem tettek ajánlásokat

– Az ő életükben a család kevésbé vagy egyáltalán nincs jelen, itt a gyermekvédelmi rendszernek van védő, segítő és támogató szerepe, itt a kontroll is jobban érvényesülhet – mutatott rá a kutatás. Azt sem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy minden rendszer kijátszható, mégis úgy tűnik, ez erősebb, mint a szegregátumokban a család védelme. Ott sok esetben a szülők végignézik, ahogy a gyermekük kipróbálja a szereket, később pedig fogyasztóvá, függővé válik. Kijelenthető, hogy a veszély nagy – foglalta össze a tanszékvezető. Megjegyezte: az elemzésük célja a feltárás volt, nem tettek ajánlásokat. Szeretnék, ha az eredmények helyi szinten „kezdenének el továbbélni”, ha a szakemberek ezek alapján gondolnák végig, ki, mit és hogyan tehet azért, hogy minél kevesebb fiatal nyúljon a droghoz.

A drogstratégiák legfontosabb pontja a megelőzés, az elterelés és a krízishelyzetek elkerülésének „hogyanja” kell legyen, ebben segíthet a tanulmánykötet, ami a kutatás alapján készült, s ősszel újabb adatokkal bővítik az eredményeket.

KM-BM

Célzott prevenciós programok

A kutatást a Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából meghirdetett pályázattámogatásból finanszírozták. Nagy hangsúlyt fektettünk arra a Nemzeti Drogellenes Stratégiában megfogalmazott célkitűzésre, miszerint a gyermekvédelmi intézményekben élő gyerekek és fiatalok számára célzott és javallott prevenciós programok kialakítására és elterjesztésére van szükség. Ennek megfelelően a kérdőíves adatfelvétel kisebbik mintáját a szakellátásban élő fiatalok körében határoztuk meg. Az adatfelvételben a Debreceni Egyetem hallgatói vettek részt (többségében az Egészségügyi Karról). Az adatok kiértékelését és a publikációk elkészítését a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar oktatói és a Debreceni Egyetem Humántudományok Doktori Iskola doktorandusz hallgatói készítették – mondta el a pályázat részleteiről dr. Szoboszlai Katalin.