Videó: Kanyarós betegek a nyíregyházi kórházban - "A közös, nyitott határok miatt sem egyszerű a helyzet"

Nyíregyháza - A kanyarós gyermekeket külön kórteremben, külön személyzettel, elkülönítve kezelték.

Forrás: tenyek.hu

Nincs kanyarós magyar beteg

Nyíregyházán romániai lakosok körében jelentkezett kanyarógyanús megbetegedések halmozódását jelentette a Jósa András Oktatókórház gyermekosztályának ügyeletes orvosa a megyei kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának július végén. A gyermekek román állampolgárságúak, szüleikkel ideiglenesen tartózkodtak Magyarországon – tájékoztatta lapunkat dr. Salzmann Marianna főosztályvezető.

Gyors diagnosztizálás

A megyei tisztifőorvos hozzátette: a betegek állandó magyarországi lakcímmel nem rendelkeztek, egy meghatározott közösségben élnek, itt tartózkodásuk idején nyíregyházi szálláshelyet vettek igénybe, s ezek alapján a gyerekek a gyermekosztályon kohorszizolációval, azaz külön kórteremben, külön személyzettel, a higiénés feltételek biztosítása mellett különítették el. A betegekkel érintkezők felderítése a bejelentés napján megtörtént, majd másnap a civil lakosság körében a kanyarós gyermekekkel kapcsolatba került személyek oltása is.

– A részletes járványügyi vizsgálat alapján az első gyermek korábbi, romániai tartózkodásának ideje alatt fertőződött meg. A gyerekek jó általános állapotban, a hétvégén hazamehettek. A kórházban a gyerekek benntartózkodása alatt szigorított, folyamatos fertőtlenítés folyt, azóta a zárófertőtlenítést is elvégezték. Hazai megbetegedés a mai napig nem történt – erősítette meg dr. Salzmann Marianna.

A megyei tisztifőorvos korábban is hangsúlyozta: ilyen helyzetben különös hangsúlyt kell fektetni a gyanús kanyarós esetek észlelésére, a megbetegedések gyors diagnosztizálására, elkülönítésére, az azonnali jelentések megtételére, kontaktok felderítésére, egyéb intézkedések (izoláció, oltás, fertőtlenítés stb.) megtételére.

Nem lehet lazítani

Dr. Ujhelyi János gyermekgyógyász igyekezett megnyugtatni a kedélyeket, hiszen nyíregyházi beteg nincs. Továbbra is fenntartja: Magyarországon a védőoltási rendszer nagyon jól szervezett, az oltási fegyelem 98 százalékos lefedettséget eredményez, hosszú évek óta nem diagnosztizáltak kanyarós megbetegedést.

– Azért jó a kötelező oltási fegyelem betartása, mert ha kanyarós gyermeket hoznak be az országba, ahogy most is történt, nem nagyon tudja megbetegíteni vele egykorú társait, így nincs lehetőség a továbbterjedésre sem – mondta el érdeklődésünkre dr. Ujhelyi János, és leszögezte: meg kell őrizni ezt a vívmányt, amire káros minden oltásellenes propaganda.

A gyermekgyógyász főorvos már korábban figyelmeztetett: mind a Romániából érkező gyermekek, mind pedig a migrációs mozgások miatt ébernek kell lennünk, s kiemelten figyelnünk kell a még nem oltottakra, azaz a 15 hónaposnál kisebbekre. Rájuk jelenti a legnagyobb veszélyt a kanyaró, de az a 28–48 éves is megfertőződhet, aki gyerekkorában csak egy oltást kapott.

– A közös, nyitott határok miatt sem egyszerű a helyzet – fogalmazott a nyíregyházi gyermekgyógyász, aki szerint most is bebizonyosodott, hogy egy hajszállal sem lehet lazítani a védőoltások fegyelmezett rendszerén – akkor sem, ha hozzá nem értők ezt szorgalmazzák. Azt javasolják a kismamáknak: amennyiben tehetik, szoptassák gyermekeiket, mivel az anyatejben ott a babáknak védettséget jelentő ellenanyag.

A kanyaró tünetei

A kanyaró elsősorban közvetlen cseppfertőzéssel terjed, a vírus a légutakon, esetleg a szem kötőhártyáján keresztül kerül a szervezetbe, majd a hámsejtekben és a környező nyirokcsomókban szaporodik. A fertőződés után 8–11 nap múlva hirtelen fellépő nátha, láz, köhögés és kötőhártya-gyulladás jelentkezik, valamint a szájüregi nyálkahártyán úgynevezett Koplik-foltok jelennek meg. Később kiütések alakulnak ki a bőrön, egyúttal a láz csökken. A betegség súlyos komplikációkkal járhat: felléphet középfül- és tüdőgyulladás, valamint különböző mechanizmusokkal kialakulhat agyvelőgyulladás (akár 15 évvel később is), továbbá felléphetnek egyéb bakteriális fertőzések. A megbetegedés után egész életen át tartó immunitás alakul ki a kórokozóval szemben.

A makói járvány után

A makói járvány kapcsán, az EMMI kezdeményezésére a Romániával határos megyékben már június–július hónapban lezajlott az a vizsgálati program, amelynek célja a kanyaróval szembeni védettség felderítése az egészségügyi dolgozók körében – utalt a február végi, március eleji történések következményeire dr. Salzmann Marianna.

– A járvány kapcsán a beteg gyermekekkel kapcsolatba került kanyaróval szemben nem kellően védett egészségügyi dolgozók (gyermekosztály, sürgősségi ambulancia, gyermek ügyelet, gyermekfertőző osztály) védőoltását már elvégezték. Az egészségügyi dolgozók részére a betegséggel, valamint megbetegedésekkel kapcsolatos tájékoztatók, értekezletek tartása a kórházi szakemberek együttműködésével folyamatos.

KM

[related-post post_id="3576868"]