Az őshonos kecsege

Nyíregyháza - Iszapban élő rovarlárvákkal, apró csigákkal, kishalakkal és növényi törmelékkel táplálkozik.

Sok olvasónk gyakran hallja a különböző halak nevét, de hirtelen nem is tudja, hogy vajon melyik pikkelyesről is van szó. Új sorozatunkban éppen ezért bemutatjuk a magyarországi folyókban és tavakban élő halakat. Az őshonos halak sorát a kecsegével kezdjük, amely 2015-ben egy internetes közönségszavazás alapján elnyerte az év hala címet. Védett, 2014-ben kivették a fogható fajok közül. Neve a szláv kaciga szóból ered. Népi nevei: köcsöge, köcsöghal, kecsige. Nemcsak a Tiszában és a Dunában honos, de megtalálható a Fekete-tenger, az Azovi-tenger, a Kaszpi-tenger vízgyűjtő területén, valamint az északi Jeges-tengerbe ömlő folyók közül az Ob–Irtis–Jenyiszej vízrendszerében is.

A testhossza az 1 métert is elérheti, testtömege 6–7 kilogramm közötti. 11–17 hátvértje megnyúlt, hátrafelé irányuló hegyben végződik. A 60–70 apró oldalvért tetőcserép módjára fedi egymást; a hasvértek száma 10–18. Teste karcsú, orra keskeny, hosszú, gyengén felfelé hajló. Négy rojtozott bajuszszála viszonylag hosszú, lesimítva eléri a felső ajkat. A homokban, iszapban élő rovarlárvákkal, apró csigákkal, kishalakkal és növényi törmelékkel táplálkozik. Télre a kecsegék nagy csapatokban a meder mélyebb gödreibe húzódnak. A kecsege a tiszta, mély vizű folyóink lakója, kedveli az agyagos szakadó partoldalakat (kérészes part), ahol legfontosabb táplálékát is megtalálja.

KM