Kárpátaljai magyarok: „Ezt is túléljük”

Ukrajna - Az új ukrán oktatási törvény eddig soha nem látott visszhangot keltett a környező országokban.

Mindenkinek tudnia kell annak az országnak a hivatalos nyelvét, ahol él. Ez egy általánosan elfogadott tézis, amire Ukrajna is hivatkozik, amikor a törvényhozás az oktatási törvény 7. cikkelyének első pontjában kimondta: „A tanintézményekben folyó oktatás nyelve az államnyelv”. Mi ezzel a gond? – kérdezheti a kívülálló.

Egy kis történelem

Kárpátalját az elmúlt évszázad során fél tucat államformáció között dobálták a történelem viharai. Még ma is akad olyan idős ember például Nagyszőlősön, aki élete során hat országban is megfordult, miközben ki sem tette a lábát az otthonából.

Mindezen hányattatások során azonban legalább egy dolog maradt stabil: az itt élő magyarok mind a mai napig – még a legvadabb sztálini időkben is – az anyanyelvükön tanulhattak.

Ukrajna az önállósodása óta keresi a saját önmegvalósításának útjait. Ismeretes, hogy az ország lakosságának mintegy harminc százalékának orosz az anyanyelve. Az, hogy a lakosság közel ­egyharmada az orosz nyelvet használja, idegessé tette a hazafias és nacionalista érzelmű többséget. Megszületett hát az új jelszó: Ukrajnában mindenki köteles ukránul tanulni és be­szélni.

A magyarokon csattant

Mivel a keleti végeken élő orosz ajkúakkal kialakult fegyveres konfliktus is egy nyelvtörvényi vita következménye, az ukrán vezetés már elcsépeltnek vélte az oroszokkal példálózást, így az oktatási törvény nyelvi kitétele tekintetében a kárpátaljai magyarokban találta meg az újabb bűnbakot.

Egy ideje összevont sajtóhisztéria alakult ki Ukrajnában azzal kapcsolatban, hogy Kárpátalján tulajdonképpen egy magyar nyelvű gettó (!) jött létre. Riportok tucatjai szóltak arról, hogy az ukrajnai magyarok nem is akarnak ukránul megtanulni.

Arról persze elfeledkeztek: az ukrán állam a fennállásának negyedszázada alatt nem volt képes megteremteni a feltételeit annak, hogy az itt élő nemzeti kisebbségek megfelelő szinten tudják elsajátítani a ország hivatalos nyelvét. Így hát most az országban élő magyarok lettek a bűnbakok, akik mindennek ellenére nem hajlandók maguktól, parancsszóra megtanulni ukránul, ami tulajdonképpen állampolgári kötelességük volna.

Megvalósíthatatlan törvény

– Én optimista vagyok. Szerintem ez a törvény ebben a formában nem fog működni – mondja Maha László, a magyar tannyelvű csapi Széchenyi István Iskola igazgatója. Bizakodásának alapvető oka, hogy már most is jelentős a tanárhiány Kárpátalján.

Ha a törvény szerint három–négy év múlva az ötödik osztálytól kezdve, egy–két kivétellel minden tantárgyat ukránul kell majd tanítani, honnan teremt elő az állam annyi tanerőt, amivel ennek eleget tud tenni? A magyar iskolákban jelenleg dolgozó pedagógusok nincsenek felkészülve arra, hogy máról holnapra ukránul kezdjék meg a szaktantárgyuk oktatását. Az ukrán nemzetiségű tanítók közül pedig ugyan ki fog vállalkozni arra, hogy minimális fizetésért isten háta mögötti színmagyar falvakba költözzön?

Magyar gyerekek ukránul?

– Egy gyerek csakis a saját anyanyelvén képes a legjobban elsajátítani a tananyagot – szögezi le Zsoffcsák Klára, a magyar határtól tíz kilométerre fekvő Szürte iskolájának igazgatója, ahol magyarul és ukránul is folyik az oktatás.

Jelenleg az iskola 276 tanulójából 160 tanul ukrán tannyelvű osztályokban, köztük magyarok is. A kérdésre, hogy milyen az utóbbiak előmenetele a magyar osztályokban tanuló társaikhoz képest, eleinte kitérő választ ad. Végül – a magnó leállítása után – elárulja, hogy sokkal nehezebben sajátítják el a tan­anyagot, mint a párhuzamos magyar osztályokban tanuló társaik, sőt az ukrán nyelvű érettségin sem teljesítenek jobban.

Mi lesz veled, tanárképzés?

Kárpátalján jelenleg három felsőfokú tanintézményben képeznek pedagógusokat a magyar tannyelvű iskolák részére. A beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, a Munkácsi Állami Egyetem tanítóképző karán, és az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási–Tudományos Intézetében.

Munkácsról szomorú hírt kaptunk: a magyar tagozat három évfolyamán mindössze 36 diák tanul, és az idén kellő számú jelentkező hiányában nem is nyithattak első évfolyamot. Háromezer hrivnyás (30 ezer forint) kezdő fizetésért ugyan ki akar manapság tanító lenni? – teszi fel a költői kérdést Tyahur László igazgatóhelyettes.

Az ungvári egyetemen sem bizakodóak. Ha nem lesznek magyar iskolák, akkor magyar anyanyelvű tanárokra sem lesz szükség. Dr. Spenik Sándor dékán szerint a kiút csak a magánszektor lehet. Szerencsére az IT-cégek egyelőre sorban állnak a karon végzett fizikusokért és matematikusokért. Ha pedig elfogy a diák a tanszékek munkatársai előtt még mindig nyitva áll a tudományos munka.

Fény az alagút végén?

A nemzetközi felháborodás és az Európa Tanácsnak az ukrán oktatási törvény 7. cikkelyével kapcsolatosan megszavazott elítélő álláspontja nyomán a kijevi kormányzat és azon belül az oktatási szaktárca újabban puhulni látszik. Pavlo Klimkin külügyminiszter jelenleg sorban járja végig a háborgó országokat, hogy biztosítsa őket a kifogásolt törvénycikk félreérthetőségéről.

Lilija Hrinevics oktatási tárcavezető pedig már kifejtette, hogy az oktatás nyelvét szabályozó cikkely tulajdonképpen csak egy rugalmas kerettörvény, ami nem is azt tartalmazza, amit benne megfogalmaztak.

Kijevet szemmel láthatólag észre térítette az a magyar ígéret, hogy a szóban forgó törvényi kitétel jelen formájában alkalmazása akár Ukrajna európai uniós társulási egyezményének végét is jelentheti. Mindenesetre most mindenki a Velencei Bizottság állásfoglalására vár.

Élhetetlen az ország

A becsült adatok szerint Ukrajna munkaképes lakosságának mintegy tíz–húsz százaléka mostanság Nyugat-Európában próbál megélhetést találni. E probléma megoldása helyett azonban váratlanul az oktatás nyelve lett a legégetőbb gond az országban.

„Nem elég a keleti agresszor, a kormány most még nyugaton is ellenségeket keres magának” – állapította meg az oktatási törvény ominózus cikkelyével kapcsolatban Hennagyij Moszkal, a Kárpátalja Megyei Állami Közigazgatás elnöke. Szerinte a szóban forgó törvényi kitétel megvalósíthatatlan Kárpátalján, ahol mintegy száz magyar oktatási nyelvű iskolában közel 16 ezer gyerek tanul.

- Palkó István -