A gulácsi ékszerdoboz krónikása

Gulács - A monográfia szerzőjének ősei több száz éven át éltek a beregi községben.

Vásárosnamény és Fehérgyarmat között majdnem félúton található Gulács, és a település helye már az őskorban is lakott volt: erről tanúskodnak az 1886-ban a község területén talált cserepek, benne arany karikaékszerekkel. Amennyire előny a Tisza, annyira hátrány is a folyó: sokszor öntötte el a helységet, komoly pusztítást okozott 1948-ban és 2001-ben. Tizenkét esztendeje jelent meg Patak Gábor Gulács története, Egy beregi falu rövid monográfiája, a napokban pedig kézbe vehető a második kötet is, amit céltudatosan időzített.

Tisztesség és szorgalom

– Azért szerettem volna a magyar kultúra hetében megjelentetni a legújabb könyvemet, mert tisztelegni szerettem volna a település múltja előtt azzal, hogy ilyen jeles alkalommal vehessék kézbe a kötetet. A kultúránk, a történelmünk ápolása egyébként is nagyon fontos, talán az ünnepi héten hatásosabb világgá kürtölni az üzenetet – mondja.

Patak Gábor, akinek ősei több száz éven át éltek a beregi községben.

– A helyi iskolában tanultam, később ott is taníthattam. Bár elköltöztem, mégis mindig gulácsi maradok. Ott tanultam meg a józan paraszti eszet, a tisztességet, a szorgalmat. Bárkivel találkozom, igyekszem a falu hírnevéről mesélni. Sajnos, vannak, akiknek nem tetszik a misszióm, mégis minél több fórumon próbálom a községet reklámozni, mert egy olyan kis ékszerdoboz ez, aminek történelme, múltja országos hírnevet és tiszteletet predesztinálna.

Az ezeréves történetről szóló összeállítás átfogó munka. A földrajzi, a néprajzi írások mellett a híres szülöttek, a díszpolgárok is méltó felületet kaptak.

Különc és szerethető

– A monográfia akkor teljes, ha mindenről megpróbál képet adni, ami a faluhoz és az ott élőkhöz vagy éltekhez köthető. A híres szülöttek életrajza azért került bele, mert ezek az emberek ebből a faluból indultak és váltak híressé. Legtöbbjük soha nem felejtette el, honnan indult. A díszpolgárok élete pedig azért íródott meg, mert nem találtam még olyan helytörténeti munkát, ahol az összes kitüntetett bemutatták. Egyedivé tettem a könyvet azáltal, hogy különc legyen és mégis szerethető. Egy helytörténet – kutatónál a kutatási idő nem mérhető. A kutató szeret belemelegedni és éjt, nappalt egybemos, amikor kutat, felfedez egy parányi információt. Már gyerekkoromban gyűjtöttem a faluban a történeteket, aztán első kötetemet kétévnyi kutatómunka után megírtam. Az azóta eltelt tizenkét évben, amikor volt időm és lehetőségem, feljegyeztem mindent, amit megtaláltam a levéltárak, könyvtárak csodás világában. A modern technika, az internet viszont ma már hatalmas segítség, mert azon keresztül még több emberhez el tudtam jutni, ha szükségem volt valamilyen plusz információra – mondta Patak Gábor.

Barátságos és átlátható

Szűcs Róbert, a Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium Arany János Tehetséggondozó Kollégiumának vezetője volt a lektor, és megjegyezte, hogy „a szerző alapossága, a témák sokszínűsége és a személyes hangvétel barátságossá, olvashatóvá és átláthatóvá teszi a könyvet”.

– A legtöbben gratulálnak a munkámhoz, és örülnek annak, hogy a mi kis pici településünkről született egy újabb könyv. Remélem, mindenki a sajátjának fogja érezni, és boldogan forgatja majd.

Presser Gábort díjazták

A kötet az Emberi Hangon az Életért Egyesület gondozásában jelent meg. Az egyesület 2017-ben alakult. Gulácson van a székhelye, de országos tevékenységet folytat. A hátrányos helyzetűeket támogatják adományaikkal, és egy gála keretében adják át az Emberi Hang Díjat.

Az elismerést azok kaphatják, akik „a szeretet, a béke, a humanizmus és a tolerancia mezsgyéjén járnak”. Novemberben Presser Gábor Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas magyar előadóművész, zeneszerző, zongorista és énekes vehette át az elismerő oklevelet és díjat a Klebelsberg Kultúrkúriában.