Környezetvédelem gyermekkorban

Tiszavasvári - A gyerekeket egészen kicsi korban kell fogékonnyá tenni a környezetvédelemre és a természet szeretetére.

A tiszavasvári Fülemüle Óvoda 30 éve foglalkozik környezeti neveléssel. – Akkoriban indultak el az óvodai nevelésben az új irányzatok, és mindenki kereste a maga útját. A városban már működött a Bölcs Bagoly oktatóközpont, amit dr. Legány Andrásék indítottak el, így azokból a tapasztalatokból már tudtuk, hogy a gyerekek szívesen töltik szabadidejük a természetben, hogy megismerjék az élővilágot – idézte fel a kezdeteket Szöginé Megyeri Gabriella, a Fülemüle Óvoda óvodapedagógusa.

– Dr. Lipták Józsefné volt az első, aki természetvédelem címszó alatt beindította az érzelmi kötődésen alapuló környezetközpontú nevelést az óvodában, mondván: minél hamarabb megszerettetjük a gyermekkel a természetet, felnőttként annál jobban fogja védeni azt.

Zöld napok az oviban

Szeptemberben a takarítási héttel kezdenek az óvodások, amikor segítenek előkészíteni a télre az ovi kertjét, miközben makkot, gesztenyét gyűjtenek a foglalkozásokhoz. – Ilyenkor szelektív hulladékgyűjtést is szervezünk, ahol megmutatjuk nekik, milyen termékek készülnek az újrahasznosított anyagokból – avatott be a részletekbe az óvónő. Külön van az elem-, a papír- és a mű­anyaggyűjtő-edény, azt pedig már egész korán megtanulják a gyerekek, hogy melyikbe mit dobhatnak és mit nem.

– Októberben az állatok világnapja alkalmából állatok hetét tartunk. Kilátogatunk a tiszalöki arborétumba, ahol madárgyűrűzésen ismerkedhetnek meg tollas barátainkkal a gyerekek, és megtudhatják, miért fontos a gyűrűzés. Közben zöldségekből állatokat készítenek, illetve egy rajzversenyen összemérhetik tudásukat, ahol mindenki a kedvenc állatáról készít el egy képet.

Ismerkedés az élőhelyekkel

Az egyik közeli tanyán a tanya élővilágával is találkozhatnak a gyerekek, miközben a fóliás zöldségek közt lépkedve hallanak az ökogazdálkodás alapjairól is. A bátrabbak nyeregbe is pattanhatnak, a kíváncsibb természetű ovisok pedig testközelből vizsgálhatják meg a birkákat és a magyar szürke marhákat.

– A januári időszak a leghidegebb, ezért az oviban csak madárkarácsonyként emlegetett rendezvényen házi készítésű eleségeket (például zsírból, túróból, olajos magvakból gyúrt golyót) helyezünk ki a madárkáknak, amelyek szép számmal meg is jelennek az etetők körül. A gyerekek távcsövekkel élőben láthatnak meggyvágót, széncinkéket, verebeket, sőt, nem ritka vendég a vörösbegy sem. A víz világnapján a közeli vizes élőhelyekre kirándulnak, ahol az óvó nénik elmagyarázzák nekik a víz élővilágban betöltött szerepét. A föld hetén plusz pontokat kapnak azok a gyerekek, akik gyalogosan vagy kerékpárral érkeznek az óvodába, valamint elvetnek néhány zöldségmagot is az ovi kiskertjébe, megismerkedve a kertészkedés alapjaival.

Arborétum és erdei ovi

– Az óvoda kertjében van egy arborétum is, amit őshonos magyar növényekkel telepítettünk be. Az esztendőt az erdei ovival zárjuk, ahol összegezzük az egész évben megszerzett ismereteket – mondta el az óvónő. – Nagyon pozitívak a szülők visszajelzései, sokszor maguk a gyerekek azok, akik formálják az otthoniak szemléletét. Tapasztalatom szerint országos szinten is egyre inkább felismerik a környezeti nevelés fontosságát.

Örökös zöld óvoda

– Nemrégiben elnyertük az Örökös zöld óvoda címet, amelyet a Földművelésügyi Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma ítélt oda. Komoly kritériumoknak kellett megfelelni: a bútoroknak természetes anyagból kellett készülniük, fontos volt, hogy minél nagyobb legyen a zöld felület az óvoda kertjében, a nevelési program megfogalmazásában pedig a természet- és környezetvédelmi feladatoknak kiemelten kellett szerepel­niük. Sokat nyomott a latba az év végi erdei ovink, illetve az óvoda területén található arborétum is, így 98 száza­lékban sikerült megfelelnünk a követelményeknek – mondta el Szöginé Megyeri ­Gabriella.

GE