Autisták: gyakran különcnek tartják őket

Nyíregyháza - Kék színnel világították ki tegnap a világ ikonikus épületeit a londoni Big Bentől a New York-i Em­pire State Buildingig, ahogy kékbe öltözött számos budapesti és vidéki intézmény, így a nyíregyházi városháza is. Az autizmus világnapján a spektrumzavarral élőkre, azok hétköznapjaira irányul a figyelem, segítve ezzel az elfogadásukat, megértésüket. Ma Magyarországon több mint 100 ezer, a világon több mint tízmillió ember él autizmussal.

– A korai fejlesztés és az iskolai ellátás – ha nem is tökéletesen, de – elindult, működik, az autista felnőttek azonban magukra maradnak, miután kikerülnek az oktatási intézményekből. A munkáltatók nem alkalmazzák őket, csellengenek az utcán, vagy ülnek a négy fal közt, ez pedig egyet jelent a leépüléssel – magyarázta Tarnai Ottóné.

– A megoldás az lenne, ha képességeikhez igazítva felkészítenénk őket a munka világára, ehhez azonban az is kell, hogy a cégek, intézmények nyissanak feléjük. Nekünk is van autista munkatársunk, akinek ugyan egy évbe telt, de beilleszkedett, ma már egyedül jár postára, ügyeket intéz, mert megtanulta ezeket a számunkra hétköznapi feladatokat – tette hozzá az Új ÉFOÉSZ Tarnai Ottó Egyesület elnöke.

Dr. Kovács Ferenc polgármester köszöntötte a rendezvény résztvevőit, akik kék lufikkal és szalagokkal színezték ki a városháza előtti teret. A Göllesz Viktor-, a Bárczi Gusztáv- és a Ridens iskola tanulóinak gyűrűjében elmondta: az önkormányzat kiemelten fontosnak tartja az autizmus világnapihoz hasonló eseményeket, melyek az esélyegyenlőséget erősítik a megyeszékhelyen.

– Az elfogadás, a megértés, a türelem és a szeretet nem kerül semmibe, mégis mindenki számára fontos. A fogyatékkal élők is városi nagy család tagjai, azt szeretnénk, ha minden programunkon részt vennének és minden szolgáltatás elérhető lenne számukra.

Az enyhétől a súlyosig

– Az autizmus olyan spektrumzavar, ami főként a szociális, társas kapcsolatokat, valamint a kommunikációt, a gondolkodással összefüggő képességeket érinti. Az érintett gyerekek a társaikhoz képest furcsán viselkednek és beszélnek, emiatt gyakran különcnek tartják őket – mondta el kérdésünkre Oláh Gabriella klinikai gyermek-szakpszichológus.

– Az autizmus jeleinek korai felismerésében a védőnők, a gyermekorvosok segíthetnek a szülőknek. Általában másfél-két éves korban viszik őket először közösségbe, ahol már feltűnik, hogy a többi gyerekhez képest nem beszél, vagy lemaradással küzd ezen a téren, kevésbé figyel, ha szólnak hozzá, nem veszi fel a szemkontaktust, egyedül, másoktól eltérően játszik, szokatlan az érdeklődési köre. Ekkor korai fejlesztő­központba vagy pszichológushoz irányítják, de a végső diagnózist a gyermekpszichiáter, illetve autizmussal foglalkozó szakorvos mondja ki.

Oláh Gabriella megjegyezte: kevés gyermekpszichiáter dolgozik országszerte, így a megyében is, ezért nagyon hosszú a várólista. Az is megesik, hogy a kórmeghatározásért továbbküldik a családokat a debreceni, budapesti intézményekbe.

– Nagyon óvatosan mondják ki a szakemberek valakiről, hogy autista. Először jelzik a problémát a szülőknek, fejlesztést javasolnak, a kisebb gyerekeket fél-egy évente visszahívják, s csak ezek tükrében állítják fel a diagnózist.

– Mivel ez egy spektrumzavar, vannak gyerekek, akik csak enyhe és nagyon kevés autisztikus tünetet mutatnak, míg mások beszélni sem tanulnak meg, de nekik is lehetnek kiemelkedő képességeik. Enyhe tünetekkel beilleszkedhetnek egy hagyományos iskolai közösségbe, míg a súlyos autistáknak speciális oktatásra van szükségük.

Kívülről fújja a menetrendet

– Márk másfél éves volt, amikor észrevettük rajta az autisztikus tüneteket, de a diagnózist hétéves korában mondták ki – mondta el Deméné Kovács Marianna. A 19 éves fiú édesanyja hozzátette: Márk a rendszeres fejlesztő foglalkozások mellett három és fél éves kora óta közösségbe jár, a speciális óvoda és általános iskola után jövőre érettségizik a Ridensben, de azt még nem tudják, hogyan tovább.

Marianna elmondta: fiának főként a beilleszkedéssel vannak problémái, de ha esélyt kap egy munkahelyen arra, hogy bizonyítson, meg fogja tanulni mindazt, amit elvárnak tőle. Márk imádja a számokat – édesanyja szerint élő öröknaptár – és a vonatokat, kívülről fújja a menetrendet, karácsonyra vonatszimulátort kért.

CsA, SzA

Saját maga dolgozta ki a módszereket

– Sok értékes évet veszí­tettünk el azzal, hogy egyetlen szakember sem merte vagy tudta kimondani: a kis­fiam autista. Amikor kiderült, furcsa módon lekerült rólam az a teher, amit addig azért ­ci­peltem, mert azt hittem, hogy rosszul nevelem, és azért olyan, amilyen – me­sélte egy nyíregyházi édesanya.

Miután hónapokig nem kapott időpontot egyetlen olyan szakemberhez sem, aki elkezdte volna a gyerek fejlesztését, ő maga dolgozta ki a fiára szabott módszereket.

– Az interneten nagyon sok olyan csoportot találtam, amelynek autista gyereket nevelő szülők a tagjai. Felvettem velük a kapcsolatot, ezernyi kérdést tettem fel nekik, és egy idő után már tudtam, hogy merre induljak. Túl vagyunk két iskolaváltáson, de nem bánom, ma már nem sír a nap végén azért, mert a társai előtt alázta meg a tanító nénije valamilyen hiányossága miatt – ez korábban rendszeresen előfordult. Minden szabadidőmet vele töltöm: gyakoroljuk azokat a szituációkat, amelyekkel nap mint nap találkozhat, és óriási öröm, hogy nagyon jól haladunk. Ennek viszont nagy ára van, hiszen a másik gyerekemre alig marad időm, és bár ő megérti, hogy a bátyjával többet kell foglalkoznom, én ezt aligha tudom megbocsátani magamnak.