A pihékkel elszáll a bosszúság is

Egy héttel ezelőtt még az egész országot fehér vattapamacs borította be. A nyárfa termésének magszőre 2-3 héten át bosszantja az embereket, ezért is merül fel a vita évről évre, hogy ki kellene vágni és pótolni a nagy lombú, árnyat adó fákat, vagy tűrjük el a kellemetlenséget. – Egyetlen perc alatt beteríti a frissen mosott ruháimat az erkélyen a szálló szőr, tüsszögünk, kapar a torkunk tőle. Az egyik évben a szomszéd klímáját emiatt kellett szétszedni, de esővel elegyedve az autókra is rátapad – summázta véleményét egy nyíregyházi nő, hozzátéve, egyáltalán nem biztos, hogy a városon belüli fák szórják szét a magszőröket, a szél is elhordhatja a külterületekről.

Nem allergizál

Bizony, ilyenkor minden úgy néz ki, mint a hóval fedett táj, és a nyárfák pihéit látva az allergiások rögtön bűnbakot is keresnek: a repítőszőröcskéket okolják panaszaikért. Tévesen, mert a lebegő magszőrök légúton terjedő allergéneket nem tartalmaznak. A nyárfa korábban virágzik: márciusban, áprilisban szórja szét pollenjét, jóval a pihék megjelenése előtt.

– Egyéb kis részecskék, porszemcsék és a fűfélék pollenjei rájuk tapadhatnak, más szennyező anyagokkal együtt, ezért irritáló jelenlétük. Egyébként a nyárfákra sokkal kevesebben érzékenyek, mint a fűfélékre – amelyek sokkal erősebb allergének –, köztudottan az egyik fő ellenség a parlagfű, amit kötelező irtani – hívta fel a figyelmet dr. Csajbók Valéria tüdőgyógyász, allergológus.

Hazánkban a nyárfáknak kilenc faja él, köztük az őshonos fehér nyár (Populus alba) rendkívül mutatós, hatalmas méreteket (43,5 méter magas, 12 méter átmérő) ölt, a 150–200 éves kort is megérő faj, az alföldi homokvidéken és az ártérben fordul elő.

Ki lehet váltani

– Az úgynevezett pionír fafajok minden évben sok termést hoznak, könnyen el tudnak jutni messzebbre, ahol lehullva, viszonylag könnyedén teret nyernek azokon a területeken, ahol nincs fás vegetáció. Ellentétben például a tölggyel, ami sokkal nehezebben terjed, és 5–7 évente hoz bőséges termést – tudtuk meg Tölgyfa Gábor erdésztől.

– Nemcsak üde, nedves helyen érzi jól magát, hanem szárazabb helyeken is képes zárt erdőállományt alkotni. A Sóstói-erdőben fehér nyárt ritkábban ültetnek, a szélsőségesen száraz dombtetőkre, elegyfaként. A nemesnyárváltozatokat állományszerűen főleg faanyagtermesztés céljából ültetik térségünkben. Gyorsan növekvő fajták, ha fásítani szeretnék a várost, sok helyen, emiatt döntenek mellette.

– Fontos tudni, hogy a nyárfa egy lombköbmétere tavasztól őszig 440 gramm oxigént termel, és 400 kilogramm szennyezőanyagot képes megszűrni a levegőből évente, ezért sem indokolt „haragudni rá”. A nyárfák emellett hozzájárulnak a párás levegő kialakulásához is, ami a száraz, városi légkörben igen fontos. Kiváltásuk lehetséges, de átgondolt, tervszerű munkát igényel – jegyezte meg Tölgyfa Gábor erdész.

– Újfehértón nem sok nyárfa van, legalábbis a város belterületén, fásításnál kőrist, császárfát ültetünk, díszítésre a japán cseresznyefát választjuk. A nyárfa magasra nő, ezért folyamatosan ellenőrizni kell, nehogy a törzse megdőljön, időben ki kell vágni a balesetveszély miatt. Egyébként pedig mindig a városképbe illő fajokat választunk, és a földben futó közművek is meghatározzák, hogy mit, hová nem telepíthetünk – mondta el Nagy Sándor, Újfehértó polgármestere.

KO