vigyázzunk rájuk!

2019.07.15. 07:12

Előzzük meg a gyermektragédiákat!

Gyermekünk biztonsága érdekében több óvintézkedést is megtehetünk.

Ahogy arról beszámoltunk: a napokban halálos áramütés ért egy tizenhárom hónapos kisgyermeket ­saját otthonában.

A helyszínre ­érkező mentőegység a kisfiút súlyos állapotban szállí­totta kórházba, de a gyermek életét nem tudták megmenteni. A tragikus eset apropóján több szakembert is megkérdeztünk arról, hogy milyen óvintézkedést tehetünk a négy fal között gyermekünk biztonsága érdekében. Dr. Dicső Ferenc osztályvezető főorvos elmondta: sok bajt meg lehet előzni, ha a szülők kellően óvatosak és körültekintőek.

– Áramütés, égés, forrázás, véletlen mérgezés – sorolta kérdésünkre dr. Dicső Ferenc, hogy a Jósa András Oktatókórház Gyermekosztályára milyen „otthon szerzett” sérülésekkel kerülnek be a gyermekek. Ám mielőtt az osztályvezető főorvos részletezte volna az eseteket, kihangsúlyozta: sok bajt meg lehet előzni, ha a szülők kellően óvatosak és körültekintőek.

Ha szívizmot ér…

– Az áramütés egyik viszonylag veszélytelenebb következménye a másod- vagy harmadfokú, kis kiterjedésű égési sérülés, ami vagy azon a területen jön létre, ahol a gyerek megfogta az elektromos vezetéket, vagy a lábán, ha mezítláb van.

A legnagyobb gond a szívizmot ért károsodás, ekkor az elektromos áram hatására a szívizom elektromos tevékenysége teljes mértékben felborul, és a szívkamrák izomzata remegésbe, szaknyelven fibrillációba csap át. Ez azonnal bekövetkező keringés-összeomlást eredményez – mondta dr. Dicső Ferenc.

– A gyerek elveszíti az eszméletét, az agy vérellátásának zavara miatt pedig agygörcs is kialakulhat. Szerencsére ilyen ritkán történik – tette hozzá az osztályvezető főorvos, megjegyezve: a háztartási elektromos balesetek folyamatosak, de vannak szezonális, a nyári időszakhoz köthető, szabadban bekövetkező sérülések, ezeket elsősorban a nem megfelelően bekötött kerti világítótestek szigetelésének a hiánya okozza.

Dr. Dicső Ferenc | Fotó: Pusztai Sándor

– Érdemes ezeket a lámpákat gyenge áramforrással ellátni, mert az csak enyhe csípést, de komolyabb bajt, tragédiát nem okoz. Az elektromos fűnyírókkal is óvatosnak kell lenni, mert az elhasználódott vagy megsérült vezeték érintése nagyon veszélyes. Volt olyan esetünk, amikor a házépítésnél a betonkeverő sérült vezetéke okozott áramütést – idézett fel egy szomorú esetet az osztályvezető ­főorvos.

– A lakásban a konnektorok jelentik a fő veszélyforrást, mert ahol nincs műanyag vakdugó, ott a gyerekek előszeretettel dugnak bele mindenféléket, de szintén sok balesetet okoznak a nem megfelelően használt vagy zárlatos háztartási gépek, berendezések, ahogy ezek nem szakszerű bekötése is komoly veszélyt jelent a gyerekekre.

Kéthavonta 1-2 ilyen esettel találkozunk – említette a főorvos, és elrettentő példának egy tragédiát is felidézett: a 3 és fél éves kisfiú a fürdőkádban játszott a kishajójával, s a hajszárítóval csinált szelet, hogy a hajó jobban ússzon. A hajszárító beleesett a vízbe… Sajnos már nem lehetett segíteni a kisfiún.

Dr. Dicső Ferenc hangsúlyozza: gyermekek kezébe nem adunk elektromos eszközöket, ahogy nagyon gondosan el kell zárni a kicsik elől a mosó-, mosogató-, tisztító- és fertőtlenítőszereket, a permetszeres flakonokat.

– A véletlen mérgezéseket legtöbbször a mosogató- és mosószerkapszulák okozzák, mert a gyerek azt látja, hogy szép színes, s megkóstolja, ami szájnyálkahártya- és nyelőcsősérülést okoz. Az égések, forrázások jelentik a balesetek másik nagy csoportját.

A tűzhelyről játék közben levert, véletlenül lehúzott étel, téli időszakban pedig – főként vidéken – a disznóvágáskor a forró vízzel teli bödönbe beleeső gyermek is súlyos sérüléseket szenvedhet, erre is van minden évben példa – fogalmazott dr. Dicső Ferenc.

Nem mérik fel a veszélyt

– A gyerekbalesetek oka részben az, hogy a kicsi nem méri fel a veszélyeket, csillapíthatatlan kíváncsiság munkálkodik benne, s mivel még nincs kontrollja saját viselkedése felett, ha nem figyelmeztetik, súlyos, életveszélyes helyzetekbe is kerülhet.

Ugyanilyen nagy a rizikója annak, amikor a felnőttek a gyermek fizikai, pszichológiai képességeit, magatartását, tapasztalatait a világról tévesen többre, nagyobbra becsülik, és megengednek olyan dolgokat, amivel veszélybe sodorhatják magukat a gyerekek.

Emellett a balesetek adódhatnak a szülői figyelmetlenségből, gondatlanságból és elhanyagolásból is – mondta el Oláh Gabriella szakpszichológus.

– Az elhanyagolásnak is nagyon sok formája van, alapvetően a fizikai, illetve érzelmi elhanyagolást különböztethetjük meg. Sajnos vannak gyerekek, akiknek mindkét formából kijut, ha az alapvető szükségleteik nincsenek kielégítve, akkor a szülő veszélyezteti a gyermek egészséges testi-lelki fejlődését, ennek feltárása, az esetleges intézkedések a szociális szférára, a gyermekvédelemre tartoznak.

De ugyanilyen gond, amikor nincs biztonságban a gyerek, amikor fennáll a veszélye, hogy olyan körülmények közé kerülhet, ahol baleset éri, ahol megsérülhet, bűncselekmény áldozata vagy részese lehet, mindezek ugyanúgy az elhanyagolás kategóriájába esnek – jegyezte meg a szakember. Hozzátette: bár sokkal kevesebbet lehet róla hallani – az érzelmi elhanyagolás is egy életre nyomot hagy a gyerekekben.

Mással van elfoglalva

– Miért történik a szülő részéről az elhanyagolás? Mert valami mással van elfoglalva. Az lehet a munka, lehet a szülőnek valamilyen betegsége, szociális problémája, függősége, magánéleti krízise, ami leköti a figyelmét, és ez elvonja az energiáját a gyerekről. Vannak, akik tartósan ebben az állapotban élnek, s nem kérnek segítséget, aminek a gyerek látja a kárát.

Az elhanyagolással, veszélyeztetéssel járó problémákat szociológiai aspektusokból is meg kell vizsgálni. Az elhanyagolás is egy magatartás, amelynek következményeit felelősséggel kell viselniük a szülőknek.

Mindez pszichológiai értelemben összeköthető a szülő saját gyerekkorával: milyen példákat hozott otthonról, milyen szülői modellt visz tovább. Róla gondoskodtak szülei, betartatták a szabályokat, számon kérték-e rajtuk viselkedésük következményeit? – hagyta nyitva a kérdéseket a szakpszichológus.

KM


A vegyszereket a pincében tárolják

– Az a legjobb, ha mindannyian egy helyen vannak, és legalább ketten figyelünk rájuk – mondja a három gyermeket nevelő nyíregyházi édesanya, Csernyu-Ficsor Viktória, és nevetve hozzáteszi: ez az ideális állapot viszonylag ritkán fordul elő.

– Amikor Bendegúz pici volt, minden konnektorba dugókat tettünk, az alsó fiókokat gyerekzárral láttuk el, de azt, hogy az alapvető óvintézkedések mellett milyen apró praktikákra van szükség a megóvására, azzal párhuzamosan tanultuk meg, ahogy egyre nagyobb lett.

Amikor Emma és Szabi is megszülettek, már sokkal könnyebb dolgunk volt, hiszen tudtuk, hogy mire kell figyelni, mi számít veszélyforrásnak a lakásban és a kertben. Ha csak egy ételt készítek, azt a főzőlapon hátra teszem, amikor olajban sütök valamit, nem is engedem be a gyerekeket a konyhába, ha pedig forró vízben készült valami, azonnal kiöntöm.

Üvegpoharat nem adok a kezükbe, a vegyszereket elzárva tartjuk a pincében, az ablakok alatt pedig nincs szék vagy asztal, így nem tudják elérni – sorolja Viki a legfontosabb intézkedéseket, és azt mondja, hat és fél éves kisfia sokat segít neki, hiszen azonnal jelzi, ha a kicsik valami rosszban sántikálnak. – Tudom, hogy sajnos még ezek ellenére is történhet baj, ezért megpróbálunk folyamatosan figyelni rájuk és előre kitalálni, hogy mi lesz a következő lépésük.

Ezek is érdekelhetik