Érző szív dobog a volán mögött

Aligha vezetnek 18 kerekű óriáskamionokat, és a vezéregyéniségeik közül se igen hívnak senkit Gumikacsának, mégis óhatatlanul a Konvoj című filmet idézték meg, amikor a szerkesztőségbe eljutott a híre, hogy (a Borsod-Abaúj-Zemplén és a Hajdú-Bihar megyei billencsesekkel karöltve) ismét komoly akciót indítottak a szabolcsi teherautó-sofőrök. Félreértés ne essék, nem lázadást szerveztek, mint filmbeli szaktársaik, hanem jótékony célú öreg talicskások találkozót, méghozzá a tavalyi mintájára.

Akik elöl mennek

Az első buli nem várt sikerén felbuzdulva döntötték el, hogy hagyományteremtő céllal továbbmennek a megkezdett úton, és újból összekolompolják a régi kollégákat, ismerősöket: az öreg billencseseket, akiktől tanultak, és a fiatalokat, akiket tanítgatnak.

A részletekről ezúttal Ignáth Józseftől kaptunk tájékoztatást, vagy ahogy a CB-rádiózásban a becenevén ismerik, Zsiditől.

A ma már Zalaegerszegen élő sofőrt is visszahúzza ide a szíve, hiszen időt és fáradtságot nem kímélve vett részt a szervezőmunkában többedmagával. Ez utóbbit külön is hangsúlyozta, mintha a filmbeli főhőst hallanánk: „Nem engem követnek, csak én megyek elöl.”

Már a zárt Facebook-csoportot is négyen alapították, ahol egyre bővül a regisztráltak köre. Tavaly összesen 320 tagot számláltak, mostanra viszont 337-en vannak, és ide a családtagok is szívesen csatlakoznak.

– Az egész kezdetben egy jó hangulatú találkozóként indult, csak miután komoly családi, egészségügyi gondokról kaptunk hírt a csapaton belülről, szerettünk volna a magunk módján segíteni is – erősítette meg azt, amit már a 2018-as kezdeményezés kapcsán a javukra írhattunk.

Tavaly két beteg kisfiú gyógyítására gyűjtöttek, az idén pedig egy leukémiás kisfiúnak, illetve családjának igyekeztek segíteni azzal, hogy az édesanya által nyitott adományszámlára pénzt utaltak.

– Sajnos az élet ilyen. Januárban jutott a tudomásunkra, hogy az egyik szabolcsi sofőrtárs gyermeke beteg, ami azonnal eldöntötte a találkozó legfontosabb célját. A számlanyitáson túl egy befőttes­üveget is kitettünk, és akinek még volt lehetősége, utólag vagy pótlólag is segíthette a családot.

Sajnos, mivel a mai világban rengeteg a gond és a baj körülöttünk, készen kell állnunk rá, hogy a jövőben ugyancsak jól jön majd valahol a segítség – tette hozzá Ignáth József.

Ám hogy a baráti összejövetelt is még vonzóbbá tegyék, ezúttal helyszínt váltottak, és Nagykálló-Harangod után a napkori Támba tanyán jöttek össze. Mint megtudtuk, a találkozót szeretnék országos hatókörűvé bővíteni, egyébként már a második alkalommal is érkeztek szaktársak a Dunántúlról.

További újításnak számított, hogy amíg az elmúlt évben magukra főztek, addig az idén mindezt profira bízták. Welcome drinkkel indult a nap, és a jó hangulat megteremtéséhez volt videósuk, diszkósuk.

Megvan a kemény mag

– Tavaly szeptemberben számomra is kimerítő volt, hogy miután a buli előtt hajnali fél négykor indítottam az autót, mert előtte elígérkeztem egy fuvarra Zalaegerszegre, reggel nyolctól már a helyszínen talpaltam, hogy aztán vasárnap megint csak hajnalban, a buli végén induljak vissza. Éppen ezért most direkt a nyári szün­időre időzítettük a találkozót, hogy az senkinek ne ütközzön a munkájával.

Nem is nagyon értettük az okát, miért voltunk most csak nyolcvannégyen a tavalyi 140-es létszámhoz képest, és miért mondták le sokan az utolsó napon. Ez lett volna a nyolcvanfős kemény mag, amelyre az elkövetkezőkben is biztosan számíthatunk? Meglehet – hallhattuk.

Nem kérdés ugyanis, hogy 2020-ban is lesz folytatás. Mivel a napkori tanyával mindenki elégedett volt, a helyszín valószínűleg marad, csak a programot szeretnék színesebbé tenni – meghívott vendégekkel, kamionos bemutatókkal, és szponzori támogatással –, hogy olyan legyen, mint egy családi nap. S mindemellett boldogok lennének, ha a kis betegek gyógyulásához is hozzá tudnának járulni minden alkalommal.

MJ