2020.06.06. 10:53
Csodahelyek megyénkben – a Túr-bukó (fotók)
A bukógátat több mint 90 éve, 1929. augusztus 4-én adták át a rendeltetésének.
Fotó: Máté János
Szatmárcseke és Tiszakóród között található az a vasbeton torkolati vízszint-szabályozó műtárgy, egy bukógát a Túron, amelyen keresztül az itt ömlik a Tiszába, annak egyik bal parti mellékfolyójaként.
A Túr a Gutin hegységből ered, és a 1261 négyzetkilométer vízgyűjtő-területéből jelenleg csak 25 % magyarországi. A szabályozása előtt kanyargó, sekély medrű, a helyét változtató, több ágra szakadozó vízfolyás, szinte patak volt, mely levezette a Tisza és a Szamos kiömlő árvizeit is.
Séta a Túr bukónál | Fotók: Máté János
A szabályozása előtt a Túr mentén, a nagy áradások idején, hatalmas területek kerültek víz alá. A sűrűn kanyargó folyó Olcsvaapátinál érte el a Tiszát. Egy ág azonban – elszakadva – Nagyarnál közvetlenül folyt a Tiszába. Itt írta meg Petőfi Sándor A Tisza című versét.
A Tisza‐ vagy a Szamos‐szabályozásától eltérően, a Túr szabályozása során a folyómeder rendezése, illetve kialakítása, és a kétparti árvédelmi töltés építése egyidejűleg történt meg.
Az új meder az országhatártól kiindulva, a Nagyhódos melletti, régi 12 átvágással kiegyenesített Túr‐ágban fut 18,2 kilométer hosszan. Innen észak felé kiágazva, teljesen új meder épült, ami Sonkádot félkörben öleli körül, majd Kóród és Cseke között a Tiszába torkollik.
A csatorna építésével egyidejűleg, az új Túr‐csatorna tiszai torkolatánál egy vasbeton torkolati vízszint szabályozó műtárgy, bukógát épült. Annak létesítését az tette indokolttá, hogy itt a csatorna fenékszintje 2,90 méterrel magasabban volt, mint a Tisza kisvízszintje.
A gát 28,70 méter hosszú vasbetonból készült, merev keretszerkezet, amelyet a parti szárnyfalak és négy közbülső borda osztanak 5 egyenlő részre.
A munkálatok érdekessége volt, hogy a műtárgyat akkor Magyarországon még alig alkalmazott talajvízszint süllyesztéssel építették meg.
A bukógát ma is a környék egyik fő, épített látványossága. Magasabb vízállás esetén a vízesésként a Tiszába ömlő Túr egész évben kedvelt kiránduló-, nyáron pedig felfrissülő hely is egyben.
A folyó mentén 1929-1930 között kb. 4500 db diófát telepítettek. Azokból még mindig látható errefelé néhány, a múlt emlékeit őrző példány, amelyek talán már jelen voltak a Túr új medrének, és e jubiláló vízügyi műtárgynak az 1929. évi átadási ünnepségén.
Forrás: fetivizig
