Megegyezett az ügyészséggel a cigicsempész, ezért lényegesen enyhébb büntetést kapott

A 2018 júliusában hatályba lépett új büntetőeljárási törvény lehetőséget teremtett arra, hogy a vád­emelés előtt az ügyészség és a vádlott egyezséget kössön: az amerikai filmekből ismert „vádalku” magyar megfelelője, az egyezségkötés lényege, hogy az ügyészség és a terhelt (gyanúsított, későbbi vádlott) megegyezik: minél több információval segíti a nyomozó hatóságot, annál enyhébb büntetést kaphat.

Idő- és költséghatékony

– Ez egy idő- és költséghatékony eljárási forma, a bíróság ugyanis egyetlen tárgyalás alatt ítéletet hozhat, amelyen jóváhagyja az egyezséget, ami a bűncselekmény részleteinek feltárása miatt az igazság kiderítéséhez is közelebb vihet – mondta lapunknak dr. Dobos Rita, a Nyíregyházi Járási Ügyészség gazdasági bűncselekményekkel foglalkozó ügyésze, és hozzátette: az egyezségkötésnek köszönhetően igazságosabb büntetések születnek, ráadásul rövid idő alatt – ez azért fontos, mert a gyorsan kiszabott büntetésnek nagyobb a visszatartó ereje, hamarabb kártalanítják a sértettet, és a társadalom számára is megnyugtató, hogy a tettes megkapja a büntetését.

– Az egyezségkötéssel mindenki jól jár: az igazságszolgáltatásnak azért előnyös, mert rövidülnek a perek, arányos büntetés születik, kevesebb a bűnügyi költség, és nincs szükség hosszas bizonyítási eljárásra, az egyezségkötés alapja ugyanis a beismerő vallomás, és jó a védőnek is, mert kevesebb munkával sikeresebb ügyet tudhat magáénak, és jó a sértettnek is, mert azonnal kártalanítást kaphat. Ez az eljárási forma a vádlottnak is előnyös, hiszen lényegesen kisebb büntetést kap, az ügye pedig egyetlen tárgyaláson jogerősen befejeződhet, és ha mégsem jön létre az egyezség, annak adatai nem használhatók fel bizonyítékként. Az egyezségkötést kezdeményezheti a vádlott, a védője, de az ügyész is. Ez egy alku, ahol a kommunikációnak fontos szerepe van: az ügyész, amikor már tudja, hogy a terhelt milyen információkkal segítheti az ügy felgöngyölítését, elmondja, milyen büntetést fog indítványozni – nagyon lényeges, hogy ettől a bíróság nem térhet el.

Megéri együttműködni

– Minél nagyobb a terhelti együttműködés, annál nagyobb az engedmény. Egyezséget kötni csak akkor lehet, ha a vádlott beismerő vallomást tesz, ha pedig elmondja a bűncselekmény részleteit, esetleg megnevezi a bűntársait, ismerteti, kinek milyen szerepe volt a bűncselekményben, és megtéríti a kárt, jóval enyhébb lesz a büntetése. Az egyezségkötésre, ami az ügyészség és a vádlott közös érdeke, csak a vádemelésig van lehetőség, és bár főként a szervezett bűnözés és a nagyobb gazdasági bűncselekmények területén terjedt el, elvileg bármely bűncselekmény esetén van rá lehetőség.

– A Nyíregyházi Járási Ügyészségen tavaly január óta 13 személlyel szemben 8 ügyben kötöttünk egyezséget, 3 személlyel szemben benyújtottuk a vádiratot, 1 esetben már jogerős ítélet is született. A megye területén további két egyezség született embercsempészés miatt, a megyei főügyészségen pedig három költségvetési csalás miatt – 2 személlyel szemben már jogerős ítélet is van – mondta az ügyész, aki példákat is sorolt arra, milyen esetekben értek el sikereket az egyezségkötés révén – ezekről az esetekről keretes anyagunkban olvashatnak.

– A példákból látszik, hogy az egyezség előnyös lehet a cégvezetőknek is, akik az együttműködésért cserébe megmenthetik a cégeiket, megmarad az üzleti hírnevük – mondta dr. Dobos Rita, és hozzátette: az ügyészség célja, hogy a gyanúsítottak tudjanak arról: megéri együttműködni, egyezséget kötni.

SZA

Sikerek az egyezségkötés révén

Egy cigarettaszállítással foglalkozó bűnszervezet három tagja: a vezető, a kisfőnök és a sofőr kaptak jelentős kedvezményeket, amiért segítséget nyújtottak az ellátók és a felvásárlók felelősségre vonásához: az 5–20 éves tételkeret mellett az ügyészség a vezetőnek 1 év 10 hónap szabadságvesztést és 1 millió forint pénzbüntetést, a kisfőnöknek 1 év 5 hónap szabadságvesztést és 500 ezer forint pénzbüntetést, a sofőrnek 1 év szabadságvesztést és 300 ezer forint pénzbüntetést ajánlott.

Az egyik megyei iskola vezetője a többlettámogatásért meghamisította a tanulói létszámot – mivel feltárta a bűntársai szerepét, a 2–8 éves tételkeret mellett 1 év 6 hónap börtönt kapott 3 évre felfüggesztve, és mert a haszonnak csak egy részét, 4,5 millió forintot tud visszafizetni, vállalta, hogy egy ápolási intézményt hetente támogat adományokkal és munkával.

Hasonló történt az egyik megyei idősek otthonában is: a gondozók, vezetői utasításra meghamisították a létszám­adatokat, hogy több támogatást kapjanak, a pénzt pedig másra költötték – a 2–8 éves tételkeret mellett a gondozó, aki terhelő vallomást tett a vezetőkre és feltárta a hamisítás metodikáját, 3 hónap szabadságvesztést kap 1 évre felfüggesztve, a vezető pedig, aki saját magára és vezetőtársaira is terhelő vallomást tett, 1 év 2 hónapot kap 2 évre felfüggesztve, és 450 ezer forint pénzbüntetést.

Egy házaspár, hogy elkerülje az adófizetést, fiktív szlovák cégek nevében adta el a külföldről behozott motorokat: mivel megnevezték a bűntársaikat, elmondták, honnak szerezték be a hamis számlákat, és megfizették a 11 millió forintos kárt, felfüggesztett börtönbüntetést kapnak, és 500 ezer forintos büntetést fizetnek. A nőt 3 évre eltiltják az ügyvezetői tiszt betöltésétől, a férj pedig, hogy cégvezető maradhasson, az alku részeként 1 millió forint jóvátételt fizet egy általa választott civil szervezetnek, alapítványnak vagy egyháznak.

Egy másik megyei vállalkozó uniós pályázati pénzt igényelt gépbeszerzéshez. Számla nélkül, olcsón vette a gépeket, de hamis számlákat szerzett be, amelyeken magas ár szerepelt, a támogatást pedig ezek alapján fizették ki neki. Mindent beismert, vállalta a 100 millió forintos támogatás visszafizetését, 5 millió forint pénzbüntetést kapott, a cégei 500-500 ezer forint pénzbírságot fizettek – ez az ítélet is jogerős.