Az emberek éheznek a személyes kapcsolatokra

Dr. Barabás László 2009 óta Ausztria tiszteletbeli konzulja Nyíregyházán. Az önkormányzat, a város érdekében évtizedeken át dolgozott tolmácsként, testvérvárosi szervezőként, utazó kapcsolatteremtőként, diplomataként.

Nemrég a Diplomata magazin újságírója, M. Lengyel László készített vele interjút, ennek a szerkesztett, rövidített változatát közöljük.

Segítheti ezzel a régiót

– Az első tiszteletbeli konzul az osztrák tulajdonú papírgyár akkori igazgatója, Sárdi Sándor lett. Amikor nyugállományba vonult, akkor kerestek meg engem, hogy elvállalnám-e ezt a feladatkört. Jóllehet, döntően németes kapcsolataim voltak, a munkámból fakadóan elég jól ismertem Ausztriát, a történelmét, kultúráját, napi gyakorlati kapcsolatait. Ráadásul az 1990-es évek közepén Sankt Pölten városa alakított egy nemzetközi városhálózatot. Ajánlásomra az akkori polgármester asszony Nyíregyházát bevitte tagként ebbe a szervezetbe, innen is ismertek már.

– Két hétig gondolkoztam, de a beszélgetések alapján úgy gondoltam, kínál ez annyi mozgásteret, hogy a régió és a város intézményeinek ügyeit segíteni lehet. És ez így is lett.

Kétirányú kapcsolatok

A napi kapcsolatok az osztrák határ közelében szinte maguktól adódnak, de ennyire keletre ezeket segíteni, szervezni, ösztönözni kell.

– Ez mind a két félnek érdeke, és ebben szívesen veszek részt, a nagykövetség kereskedelmi tanácsosával közösen a gazdasági kapcsolatok építésében Debrecentől Miskolcig, és a felsőoktatási és kulturális kapcsolatok építését kifejezetten közel állónak tartom. A nyíregyházi levéltár 1918-as és 1956-os évfordulós tudományos rendezvényeihez osztrák és német kutatókat kértem fel, a Miskolci Egyetem jogi karának szimpóziumához a fiatalkorúakkal foglalkozó büntetés-végrehajtás osztrák szakértőjét közvetítettem.

– A kapcsolatok kétirányúságát mutatja a debreceni polgármester és vezető munkatársai számára városfejlesztési tapasztalatok szerzésére Bécsbe szervezett út is. Rendszeresen visszatérő program az osztrák befektetésösztönző szervezet tájékoztató rendezvényének megszervezése az ausztriai vállalkozás iránt érdeklődők számára.

Telefon, éjjel kettőkor

– Látható tehát, hogy a tiszteletbeli konzul feladatköre valóban kettős. A küldő ország érdekeinek általános képviselete, a kötelező hivatali feladatok mellett a konzuli régió sajátosságaihoz igazodó programok szervezése a másik kör. És mindezen túl ott van a régióban felbukkanó, mozgó osztrák állampolgárok segítése, amennyiben arra szükség van. Egy klasszikus eset: egy osztrák család, miután romániai rokonai is vannak, Romániába is szeretett volna ellátogatni. A határon derült ki, hogy nincs náluk az útlevelük. A határőr felvilágosította őket, hogy van konzuli képviselet a közelben, telefonáltak, és megoldódott a helyzet.

– A másik, szomorúbb esetben egy hölgy beugrott éjjel a Bodrogba, de utána segítségért kiáltott. Egy motorcsónak volt a közelben, annak vezetője segítette partra. Kórházba kerültek mind a ketten, de a megmentő osztrák állampolgár volt, így éjjel kettőkor telefonáltak nekem, és ezzel az esettel törődnöm kellett.

Mutatják ezek a példák is, hogy Nyíregyházán egy ilyen egyszerre hivatalos és valamelyest népi diplomáciai megbízatás nem jelenti azt, hogy a határoknál vége a feladatkörnek, hanem néha messzebbre, kijjebb is kell tekinteni, akár Kárpátalja, akár Románia irányába – jegyezte meg az újságíró, ezzel dr. Barabás László is egyetértett.

– Előfordult, hogy Romániából, a határ közeléből kaptam e-mailt, miszerint az illető osztrák állampolgárságot kíván szerezni, hogyan tudnám őt ebben segíteni. A válasz egyszerű: sehogy. Hiába van messze Bukarest, az ottani nagykövetség az illetékes, de én értesíthettem a budapesti nagykövetséget, hogy ilyen kérés érkezett hozzám, és tájékoztatást tudtam adni.

– A napokban kaptam telefonon a kérdést, hogy egy osztrák állampolgár Nyíregyházán van a barátjánál, és ebben a pandémiás világban hogyan tudna hazautazni. A szabályok egyértelműek, de tájékoztatást tudunk adni. Mostanában gyakran felbukkannak ilyen kérdések, a magánszférából és a munkavállalóktól is – mondta a tiszteletbeli konzul, aki a hosszú múltra visszatekintő intézményrendszerről is beszélt.

Pótolhatatlan előnyök

– Ausztriának körülbelül 180 tiszteletbeli konzulja van világszerte, Magyarországon hét. Ez tekintélyes, igaz, öt képviselet a Dunától nyugatra van. Ez jelzi a kapcsolatok intenzitását, minőségét, a területi eloszlás pedig érthető, hiszen mégiscsak sűrűbb fonatúak-szövetűek ott a napi kapcsolatok. Igaz, világunk egyre inkább technicizált, és az emberek használják is a technikát, de a személyes kontaktust, az emberi kapcsolatokat, a bizalmat soha nem fogják tudni helyettesíteni a gépek és készülékek.

– Amikor egymás szemébe nézünk, és el tudjuk mondani a gondolatainkat, fel tudjuk tenni a kérdéseinket, az olyan, amire az emberek akár öntudatlanul is ki vannak éhezve.

Ráadásul a személyes kapcsolatoknál is fontosabb maga a tény, hogy az intézmény jelen van a régióban, hiszen ez az igazgatási feladatok ellátása, de főként a kétirányú kapcsolatok számára pótolhatatlan előnyökkel jár. És ezeket sem pótolja semmiféle távkapcsolat, elektronikus kommunikáció.