Gyógyítanak, és majd oltanak is, de van erre a háziorvosi rendelőknek kapacitása?

– A háziorvosok bevonása nélkül elképzelhetetlen a lakosság oltása, mi rendkezünk azzal az információval, ami ahhoz szükséges, hogy a veszélyeztetetteket rangsoroljuk – mondta lapunknak dr. Soós Zoltán ­nyíregyházi házi- és üzem­orvos, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) megyei területi szervezetének elnöke az országos tiszti főorvos, dr. Müller Cecíliának arra a bejelentésére, hogy nagy feladatuk lesz a Covid–19 elleni vakcina beadásában a háziorvosoknak.

– Egyre bővülnek a védőoltással kapcsolatos tapasztalatok, s technikailag már a jelenleg elérhető Pfizer/BioNTech-vakcina beadása is megoldható lenne, hiszen a -70 Celsius-fokról kivéve, majd megfelelően hűtve öt napon belül felhasználható, de vannak korlátok. Az egyik az igen ritkán jelentkező allergiás reakció, mert ezzel kapcsolatban nagyon kevés a tapasztalat. Fontos kérdés, hogy az egészségügyi és a szociális szféra beoltását követően a tömeges oltásoknál, ha ezzel valóban feladat lesz, biztos, hogy ezt egy apró vidéki rendelőben egy orvosnak egyedül kell megoldnia – tették fel a kamara megyei vezetői a kérdést, s Soós Zoltán úgy véli, az igazán veszélyeztetett lakossági oltásokat a már most működő oltópontokon végzik el, aztán amikor tényleg tömegessé válik az oltás, belépnek a háziorvosok is. Akkorra pedig már jól látható lesz, hogy a gyakorlatban gyakrabban jelentkezik-e az allergiás reakció. Ha nem, akkor sokkal bátrabban lehet előrelépni.

Oltópont az ügyeleteken

– Alternatív, kompromisszumos megoldásként felmerült, hogy a központi ügyeletek – amiből a megyében több is van, s mégsem egy egyéni háziorvosi rendelő – alkalmasak lehetnek a tömeges oltásra – említett egy másik megoldási javaslatot a kamara megyei elnöke. Az ügyelet egész nap működik, folyamatosan elérhető az oltópont, és oda osztják be a háziorvosokat mint oltó orvosokat. Más megközelítésben ez azért tűnik jobb megoldásnak, mert ha a háziorvosi rendelők oltóponttá válnak, akkor 6500 helyen – ennyi praxis van az országban – kell minden feltételt megteremteni, ráadásul a kicsit bonyolultabb dokumentáción túl az oltást követően van egy kötelező félórás megfigyelési idő is.

– Azaz fél órán belül nem engedhetem el a beteget – erősíti meg Soós doktor, aki megpróbálta megtervezni a menetrendet. Kiderült, a fél­órás csoportokat 5 perces eltolással lehet beosztani, hat beteg pedig a másfél méteres távolságot is tudja tartani a váróban, de így 2, 2 és fél hónapig elhúzódna a praxis átoltása, lekötné a háziorvosi rendelői kapacitást.

– Mást nem is lenne idő csinálni. Az élet nem áll le, rendelni kell, el kell látni a háziorvosi feladatokat. Ezért célszerű az ügyeleti oltópontok kialakítása, de ez még nem kikristályosodott, egységes szakmai állásfoglalás – jegyezte meg a háziorvos, aki arra is kitért: nagyobb lélekszámú településeken – például Nyíregyházán és vonzáskörzetében 140 ezer embert látnak el, 50 ezret Mátészalkán és környékén – más a terhelése és feladata az ügyeletnek. Többek között Németországban, Izraelben már bevált, ezért arról is egyeztetnek majd, hogy oltóponttá alakítható-e egy olyan nagyobb épület, ahol orvosokból verbuvált önkéntes oltócsapatok gyorsan olthatnak.

Lesz elég oltóanyag

A MOK megyei elnöke hangsúlyozta: a háziorvosaink készen állnak a feladatra, folyamatosan oltanak.

– Technikájában semmiben nem különbözik más védőoltástól – mondta dr. Soós Zoltán, és arról is beszélt, hogy bár nagy volt az influenza elleni védőoltás iránt az érdeklődés, sokkal többen mégsem olttatták be magukat, mindenki a koronavírus elleni oltóanyagra fókuszált. Erről megtudtuk, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) már engedélyezte a Moderna-­oltást, amiből viszonylag keveset rendelt Magyarország.

– A Pfizer/BioNTech-oltás mellett megoldást jelenthet az AstraZeneca/Oxford-vakcina, amivel Angliában már oltják a lakosságot, ez könnyebben tárolható és olcsóbb oltóanyag. Nem tartalmaz legyengített kórokozót, mint a kínai oltóanyagok, hanem adenovírusba tesznek egy olyan vivőanyagot, ami kódolja a koronavírus tüskefehérjéjét, és ez váltja ki az immunválaszt – ismertette a vakcina működési mechanizmusát Soós doktor. Hozzátette: egy oltás akkor adható, ha az EMA engedélyezi, s lehet kérni egyedi elbírálást, de azt látja, Európába nem várják a kínai vakcinát.

– Enélkül is elegendő oltóanyag lesz azokból, amelyek engedélyt kaptak, illetve az engedélyezés küszöbén állnak – vélekedett az orvosi kamara megyei elnöke.

Mekkora lesz az oltási hajlandóság?

Azzal kapcsolatban, hogy a nyájimmunitáshoz 60-70 százalékos átoltottságra lenne szükség, kifejtette: az orvosok, egészségügyi dolgozók 10-12 százaléka, a lakosság 4-5 százaléka átesett a fertőzésen, ami ad egy kisebb nyájimmunitást, s majd erre jönnek a védőoltások.

– Azt gondolom, sokat számít majd, hogy a beoltottaknak jár-e bármiféle előny. Újra fog indulni az élet, de hozhatnak olyan szabályokat a szolgáltatók – utazási irodák, kulturális intézmények, vendéglátóhelyek –, hogy csak az oltási könyvvel rendelkezőket engedik be. Az oltásról, a saját életéről és egészségéről mindenki maga dönt, de az, hogy visszatérhessünk a normális életbe – valamilyen szinten – erősítheti az oltási hajlandóságot. Ilyen helyzetben a közösségi érdeket is védeni kell, felelősséggel tartozunk embertársainkért is – mondta dr. Soós Zoltán.

BM