Saját kezünkben a biztonságunk és a hazánk

A szövetségi rendszer egy biztos háttér, de a haza megvédésére nekünk kell késznek és képesnek lennünk – hívta fel a figyelmet dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter Nyíregyházán. Egy hadtörténeti konferencián tartott előadást, ezt az alkalmat megragadva kértünk interjút tőle.

Egy hadtörténelmi konferenciának mi az üzenete napjainkban?

Jó alkalom arra, hogy emlékezzünk és tisztelegjünk a katona elődökre, számot adjunk a munkáról, amelyet nekünk kell elvégeznünk, és meghatározzuk a jövőképet, a további feladatokat. Amikor felidézzük Nyíregyháza 150 éves katonatörténelmét, akkor azt is tudatosítjuk mindenkiben, hogy ennek a városnak, ennek a megyének és régiónak milyen fontos szerepe és küldetése volt Magyarország hadtörténelmében.

Láthatóvá teszi, hogy elődeink elkötelezetten, lelkiismeretesen és becsülettel álltak helyt, amiért tisztelettel adózik az utókor. A jelenkor számára pedig megmutatja, hol tartunk most, s milyen küldetés mentén kell folytatnunk elődeink munkáját. Kötelességünk ápolni a katonai hagyományokat ebben a megyében és térségben, amely minden történelmi korszakban sok katonát adott a hazának, más országrészekkel összevetve innen mindig többen jelentkeztek a hívó szóra.

Az emlékezés mellett felelősen kell viseltetnünk a jövő nemzedéke iránt is, mert gyorsan változik a biztonsági helyzet hazánk közvetlen környezetében. Garantálnunk kell a következő generáció biztonságát, közben azt is megismertetve velük, hogy mit jelent a haza iránti elkötelezettség, a hűség, a lojalitás. Fel kell készíteni őket arra, hogy a békéért, a haza védelméért legyenek készek és képesek feladatot vállalni, áldozatot hozni.

Debrecen után Nyíregyháza is újra bekapcsolódik a honvéd kadétok képzésébe. Ez lehet az első lépés a katonavárosi rang visszaszerzésében?

A katonai kollégiumi rendszer szervesen illeszkedik a haderőfejlesztési programhoz, amelyben kiemelt figyelmet kap a pályára irányítás. Sok fiatal érdeklődik a hadsereg iránt, kíváncsiak a katonák mozgalmas, izgalmas életére, erre a szép hivatásra. A kadétoknak remek alkalom, hogy mindebből ízelítőt kapjanak a tanulmányaik mellett, de szeretnénk elindítani a katonai középiskola és kollégiumi képzést is, így építve ki a teljes oktatási rendszert az alapoktól a felsőfokig. Nyíregyházának korábban komoly szerepe volt ebben, a jövőben is adott a lehetőség a város előtt.

A haderőfejlesztés kezdetétől hangsúlyozzuk: a látványos technikai korszerűsítés közepette is a katonák állnak a középpontban. A legfontosabb az, hogy ők rendelkezzenek kellő szaktudással, képességgel a modern technológia és fegyverzet kezelésére. Ezért kap nagyobb figyelmet a képzés, a teljes életpályamodell, a bajtársi közösség, az aktív időszaktól nyugállományig.

Elképesztő ütemű haderőfejlesztés tanúi vagyunk, a honvédséget soha nem látott csúcstechnikával látják el. Ez pénz vagy elhatározás kérdése?

Mindkettő együtt, és egyben kötelezettség is, amely elsősorban nemzeti érdek, de a katonai szövetségi rendszerből is ered. A 2010 előtti kormány- és védelmi politika sajnos mindezekre nem fordított kellő figyelmet, sem pénzt, hivatkozva a NATO-tagság nyújtotta biztonságra, de példák sora mutatja, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete nem feltétlenül jelent garanciát a helyi konfliktushelyzetek megoldására.

Elég utalni a török–görög viszályra, a délszláv válságra, amikor egyik napról a másikra háborús helyzettel szembesültünk az országhatár túloldalán. A balkáni térségben a mai napig törékeny a béke, amelyet még ma is sok ezer katona és rendfenntartó jelenlétével lehet biztosítani, de az új kihívásokhoz sorolható a migránsválság vagy az ukrajnai konfliktusban tapasztalt hibrid hadviselés.

Nem véletlen, hogy a NATO már külön műveleti térként jegyzi és kezeli a kiberteret. Ezért van szükség az önvédelem képességére, és csak erős, ütőképes hadsereggel lehetünk megbecsült tagjai a katonai szövetségnek. Ma már mindenütt tudják és elismerik, hogy mi nem csak támaszkodunk a szövetségeseinkre, hanem mi magunk is erős támaszt jelentünk számukra. Az ország biztonsága szempontjából fontos és megnyugtató, hogy 2014 után a kormányzati szándék és a gazdasági teljesítmény együtt megfelelő hátteret teremtett mindehhez.

Javaslatára a Magyar Honvédség élére új parancsnokot neveztek ki Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagy személyében. Kipróbált, kemény katonaként ismerjük őt, de milyen instrukciókkal látta el most, az új posztja betöltése előtt?

Nagyon nehéz, egyben szép és felelősségteljes feladatot kapott a tábornok úr. Folytatnia kell a honvédelmi haderőfejlesztési programot, amit elődje, Korom Ferenc vezérezredes kezdett el, tartva a technikai eszközök beszerzésének ütemét, hadrendbe állítását, a kezelésükhöz, működtetésükhöz szükséges infrastrukturális háttér kialakítását.

Mindezek mellett növelni kell a személyi állomány felkészítésének lendületét, hiszen a legkorszerűbb technika is csak akkor lehet hatékony, ha megfelelően kiképzett katonák kezébe kerül. A katonát kell a középpontba állítani, életpályára irányítással, toborzással, oktatással, kiképzéssel, a személyi állomány megtartásával. Sok feladat vár ránk és személyesen a parancsnok úrra az önkéntes tartalékos rendszer kiterjesztésében, a hazafias honvédelmi nevelés erősítésében, a kadétképzés bővítésében, a katonai középiskolák és kollégiumok indításában.

Erősíteni kell a társadalmi kapcsolatokat, az együttműködést a sportszövetséggel, és a nyugállományú bajtársakra is nagyobb figyelmet fordítunk a jövőben. Ezek a feladatok társulnak a pozícióval járó amúgy sem kevés napi kötelezettségekhez.

Magyarország határainak védelme már évezrede összeforrt Európa védelmével. Most, hogy Görögország is kerítést épít a migrációs nyomás ellen, az EU központjában változhat-e hazánk megítélése?

Engem optimista embernek ismer a környezetem, de ebben a kérdésben nincsenek illúzióim. Úgy vélem, függetlenül attól, hogy a határvédelemnek ezt a módját most helyénvalónak tartják egy másik ország esetében, az uniós vezetők véleményében nem számíthatunk gyökeres változásra Magyarországot illetően. Ez sajnos a már többször tapasztalt előítélet része, annak ellenére, hogy bizonyítást nyert: a magyar kormány jól döntött a 2015-ös migrációs válság kezelésében.

Ennek láthatóak az eredményei, egyre több ország látja be, hogy ebben a kérdésben rossz megoldás volt csatlakozni az EU vezető országainak döntéséhez, amely hibásnak bizonyult, de nem fogják nyilvánosan beismerni a tévedésüket. Magyarországgal szemben sem várható nagy fordulat, de mi kitartunk az ország védelmét szolgáló politika mellett, és ezzel az Európai Unió törékeny stabilitását is óvjuk. Az elmúlt több mint ezer évben nem először, csak egyes országokban nem ismerik vagy elfelejtik a saját múltjukat és egész Európa történelmét, így tanulni, okulni sem tudnak belőle.

Nyugat-Európa tragikus eseményei adják a legfőbb visszaigazolását annak, hogy helyes döntés volt a magyar határ védelme, technikai és jogszabályi értelemben egyaránt. Magyarországon béke, nyugalom, rend uralkodik, és tőlünk idegenek azok a képsorok, melyek nyugati országokból egészen a közelmúltig eljutnak hozzánk. Mindent megteszünk azért, hogy ez így is maradjon.