A reménnyel párosuló hiszékenység - Így verik át az embereket a kiberbűnözők

– Nincs pár hét alatt megtriplázódó befektetés, nincs azonnali szuper nyeremény, de a csalók pontosan tudják, hogy a hiszékenység, a nyerés iránti vágy felelőtlenné teszi az embereket – hangsúlyozta lapunknak dr. Kovács Attila alezredes annak kapcsán, hogy az országban több olyan nyomozás is tart amiatt, mert kiberbűnözők visszautasíthatatlannak tűnő befektetések, pénzügyi kiskapuk lehetőségével kecsegtetve vagy nem várt nyeremény meséjével vertek át és károsítottak meg embereket. A bűnözők mindig képesek a megújulásra, új módszer, hogy a közösségi oldalakon ismerősöket szúrnak ki, és kínálnak nem létező előnyöket. 

Rendkívüli hozamok 

– Arra hivatkoznak, hogy X, azaz a barátja már csatlakozott, s milyen jól járt, ami nem igaz, de alkalmas arra, hogy elterelje a gyanút és tompítsa a kételkedést – magyarázta a megyei rend­őr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának vezetője, aki utalt rá, a módszerek bár változatosak, a csali mindig valami kecsegtető ígéret, ami mögött alattomos szándék van. 

– Jellemző, hogy az elkövetők online hirdetési felületeken osztanak meg rendkívüli hozamokat ígérő befektetési lehetőségeket – általában híres magyar közéleti személyiségek arcképével illusztrálják ezt, amivel azt a látszatot keltik, hogy ezek a személyek is invesztáltak a kihagyhatatlan ajánlatba – ismertette a szisztémát az alezredes.

Előfordul, hogy a csalók e-mailben vagy telefonon maguk keresik fel a potenciális áldozatokat, és egy rendkívüli nyereményről értesítik őket. Ahhoz pedig elég rafináltak és kifinomultak, hogy elaltassák a kiszemelt áldozatok elővigyázatosságát, kezdeti befektetésként vagy a nyeremény feltételeként különböző összegű tranzakciók, utalások végrehajtására bírják rá őket, amit természetesen az áldozatok nem látnak többé viszont – derült ki a következményekről. 

Megfelelő védelemmel 

A kiberbűnözők általában külföldi szerverekről követik el a bűncselekményt, ezért nagyon nehéz a felderítésük, sok esetben nemzetközi összefogásra van szükség ehhez, de ez sem jelenti azt, hogy a sértett visszakapja a pénzét. Éppen ezért a legfontosabb, hogy elkerüljük az ilyen esetet, ebben pedig az első lépés a kételkedés, a bizalmatlanság. Tegyük félre a jóhiszeműséget, ha befektetési lehetőségre hívják fel a figyelmet az interneten. 

Árulkodó lehet a hirdetések magyartalan megfogalmazása, ami nem több, mint egy automatikus fordítóprogrammal generált sablonszöveg. 

– Szánjunk időt arra, hogy ellenőrizzük a szolgáltatás valódiságát, annak soha ne dőljünk be, ha feltűnően nagy hozamot, nyereséget ígér – sorolta dr. Kovács Attila, és hangsúlyozta: ne sajnáljuk a pénzt arra, hogy a számítógépünket megfelelő védelemmel lássuk el, ami véd többek között az adathalászok ellen is. 

– Ne nyissunk meg ismeretlen, külföldről érkező e-mailt, tegyük fel a kérdést, miért írna nekem bárki Tanzániából, ha senkit nem ismerek ott. Töröljük az ilyen elektronikus levelet, ne nyissuk meg a mellékletet és ne válaszoljunk rá. Ha ismeretlen külföldi telefonszámról hívnak minket, ne vegyük fel, és ne is hívjuk vissza, mert ezzel sok pénzt veszíthetünk. Nagyon fontos, hogy ne adjuk meg személyes adatainkat az interneten, ne küldjünk illetéktelen személyeknek okmánymásolatokat, illetve ne adjunk távoli hozzáférést a számítógépükhöz senkinek – figyelmeztetett a bűnmegelőzési szakember. 

Amikor megcsörren a telefon 

– Azt látjuk, hogy ezeknek a csalásoknak nemcsak az idősebb korosztály a célpontja, hanem sok sértett van az iskolázottabb, fiatalabb generációból is. A reménnyel párosuló hiszékenység nem korfüggő, éppen ezért ha telefonon keresnek minket, minden esetben kezeljük fenntartással az ismeretlen hívásokat – mondta dr. Kovács Attila. 

Soha ne adjuk ki ismeretleneknek, főként ne telefonon, interneten a bankkártyaadatainkat, a netbank belépési adatait. A pénzintézetek az ügyintézés során ezeket nem kérik az ügyféltől, mivel az ügyfél-azonosítás alatt a valódi banki dolgozó látja ezen adatokat. 

– Ismeretlen eredetű programot soha ne telepítsünk fel vagy töltsünk le a számítógépre, illetve a telefonra, bárki is javasolja azt. Ilyet a bankok nem kérnek az ügyfelektől és még arra sem kötelezik őket, hogy a netbankot használják – tette hozzá az osztályvezető.

Példaként említette, előfordult olyan eset, amikor egy állítólagos nyeremény átvételének feltétele az volt, hogy a sértett a netbankon hajtson végre különböző tranzakciókat. A csalók sokszor ismert szolgáltatók neve mögé bújnak, de a valódi szolgáltató ilyet soha nem kér az ügyfelektől. Jó, ha ezt is megjegyezzük.