A légtér új királyait keresik

– Az egyetemünkön nagy hagyománya van a pilótaképzésnek. A közelmúltban volt egy állásbörzénk, melyen a Magyar Honvédség is képviseltette magát. Ekkor annyi kérdés érkezett a honvédelmi pilótaképzéssel kapcsolatban, hogy úgy döntöttünk, szervezünk egy programot, ahol az illetékesektől kaphatnak információkat az érdeklődők – mondta dr. János István, a Nyíregyházi Egyetem megbízott intézményvezetője kedden, a honvédelmi pilótaképzésről szóló rendezvényen.

– Nagyon sok területen együttműködünk a honvédséggel, e kapcsolat egyik fő vonalát a toborzási feladatok jelentik – ezt már Román István főispán, a megyei kormányhivatal vezetője mondta el a jelenlévőknek.

Kiemelte: az elmúlt években olyan fejlesztések és eszközbeszerzések történtek a honvédségnél, melyek révén a biztonságunkat szolgáló eszközök rendelkezésre állnak vagy hamarosan megérkeznek.

– Ez egy fontos üzenet az embereknek, azonban azt se felejtsük el, hogy mindezek semmit sem érnek, ha nincs személyzet a gépek kezeléséhez – hangsúlyozta a főispán.

A honvédség minden olyan fiatalt vár, akit érdekel a légierő, s a rendezvényen a pilótatoborzó csoport hiteles és naprakész információkat nyújtott a képzésekről, a felvételi eljárásról és a követelményrendszerről is. A színes előadások mellett első kézből, szinte a pilótafülkéből ismerhették meg a résztvevők a pilóták életét, ugyanis Csák Sándor őrnagy, Gripen-pilóta és oktató, valamint Bozsik Anna hadnagy, helikopterpilóta mesélt a mindennapjaikról.

És hogy miért van nagy szükség elkötelezett, megbízható és felelősségteljes fiatalokra a légierőben? Erre a kérdésre a Magyar Honvédség parancsnoki irodájának szakreferense, Varga Attila ezredes adta meg a választ.

Keveset értünk a világból

Mint mondta, nem hunyhatunk szemet napjaink fegyveres konfliktusai fölött.

– A „szomszédunkban” és a világ tőlünk távol eső pontjain is háború van. Végigjártam a ranglétrát, külföldi képzéseken vettem részt, ráadásul valós hadműveletben, harci körülmények között is megmérettem magam. Az életünk az állandó tanulásról szól, csak így érthetjük meg azt a folyamatosan változó világot, amiben élünk. Azt gondolhatnánk, hogy a ma emberének könnyebb a dolga, mivel rengeteg információhoz jut, de azt kell mondjam, bár sosem tudtunk még ennyit a világról, mint ma, az emberek soha nem értetek belőle ilyen keveset – hívta fel a figyelmet az ezredes.

– A kihívásokra fel kell készülnünk, a honvédségnél mindenki békét szeretne, ezért szeretnénk, ha a béke őrzőiként tekintenének ránk. Ehhez azonban erő is kell, és büszkén kijelenthetem, hogy a magyar vadászpilóták rendkívül jól képzettek. A nemzetközi, úgynevezett NFTC program a lehető legmagasabb képzési színvonalat nyújtja, s büszkén mondhatom, a légierő pilótaállományának gerincét az e programot elvégzett pilóták alkotják. A képzési rendszer hamarosan átalakul, ahogy a világban minden. Az ötödik generációs harci eszközökre épít majd az új rendszer. A változás súlyát jól érzékelteti, hogy az eddig négy vadászrepülő-generáció között összesen nem volt akkora ugrás, mint most a negyedik és ötödik között. A mesterséges intelligencia a harcászatban is hódít, ez képezi az új eszközök alapját – tudatta Varga Attila, hozzátéve: hazánkban jelenleg is dolgoznak a nemzeti alapokon nyugvó pilótaképzés megvalósításán.

Középpontban a katona

– A haderőfejlesztésről mindenki rengeteg hallott az elmúlt években, rendkívül modern és ütőképes eszközöket szereztünk be, de van valami, amit nem lehet ilyen egyszerűen beszerezni, és ami szerte a világon fejtörést okoz a nemzetek hadseregeinek: a humán erőforrás. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a technikai fejlesztések önmagukban semmit sem érnek. A kritikus gondolkodás, a generációs ugrásra felkészítő képzési rendszerrel párosítva eredményezi azt, hogy a kiváló gépeket magasan képzett pilóták vezessék. Nálunk az ember a legértékesebb, a katona áll a középpontban – emelte ki Varga Attila.

Gyermekként sokan álmodoznak arról, hogy egyszer vadászpilóták lesznek, ám a valóságban ez csak a jelentkezők alig több mint 10 százalékának sikerül. A pilótaképzés szigorú követelményeiről Hári László alezredes toborzási csoportvezető beszélt.

– Pilótának lenni rendkívül nagy felelősség, kitartás, hivatástudat és csapatszellem nélkül nem emelkedhetnek levegőbe a gépek. Speciális a képzés és a követelmények, a normál alkalmassági vizsgálat mellett különleges orvosi vizsgálat is vár a jelentkezőkre. Nem véletlenül aprólékos ez a felmérés, hiszen meg kell állapítanunk, hogy alkalmas-e a jelentkező a hangsebesség feletti repülésre, és az esetenként 8-9 G-s terhelésre. A mítoszokkal ellentétben tömött foga lehet egy pilótának, a szemüveg azonban kizáró ok – ismertette az alezredes.

Mertek nagyot álmodni

Csák Sándor és Bozsik Anna mertek nagyot álmodni, sikerült nekik mindaz, ami ezer jelentkezőből alig száznak, és fém szárnyakkal szelhetik a levegőt.

Vagy forgószárnyakkal, ugyanis Bozsik Anna hadnagy helikopterpilótaként szolgálja hazánkat, és bár még több vizsga áll előtte, sorra veszi az akadályokat, és minden levegőben töltött percet élvez.

Lapunknak elmondta, hebrencs kislányként került a légierőhöz, ott azonban érett felnőtt vált belőle.

– Kiléptem a komfortzónából, és végre izgalmas dolgokat csinálhatok. Nincs két egyforma napom, minden feladat más és más. A korosztályomra nagyon jellemző, hogy mindent azonnal akarnak, viszonylag kevés munkával. Én sem voltam más, de mára megtaláltam önmagam. Nőként ugyanazt a megbecsülést kapom, mint bárki más, jólesik a feletteseim bizalma, amit mi sem mutat jobban, mint hogy frissen végzett pilótaként is megengedték, hogy a légierő egyik legújabb gépével, a H145M-el önállóan repüljek – mesélte a hadnagy.

– Kanadában kilenc évet töltöttem, jelenleg Gripennel repülők és oktatok, de még mindig nem értem az út végére, sokat kell még tanulnom, hogy mindent kipipálhassak – ezt már Csák Sándor mondta lapunknak. Hangsúlyozta: a pilótalét rengeteg kihívással jár, hosszú évek kőkemény munkája, de az eredmény mindent felülmúl – tette hozzá. A két pilótáról hamarosan részletesen is olvashatnak lapunk hasábjain. MI