Az a valós elsőbbség, amit meg is kapunk

Hétfőn a Sóstói úton, szerdán pedig a Bocskai utcán, a kijelölt átkelőhelyen gázolt el személyautó gyalogost. Ezen túl ütközések, ráfutásos balesetek, árokba csúszások jelezték a múlt héten, vármegyeszerte nagy gondot okozott a közlekedőknek az esős időjárás. 

– Az ilyen jellegű balesetek legnagyobb számban az őszi–téli időszakban következnek be, amikor jelentősen megváltoznak az időjárási, látási és útviszonyok. Hamarabb sötétedik, később pirkad, borult az égbolt, és csapadék is nehezíti a látási viszonyokat – mondta lapunknak a balesetekben bővelkedő hét kapcsán Morvai Szabolcs alezredes. Megtudtuk: mindkét baleset 8 napon belül gyógyuló „könnyű” sérüléssel végződött. 

A Nyíregyházi Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának vezetője hozzátette, nemcsak Nyíregyházán, hanem a vármegyében is a közlekedési balesetek legfőbb oka, hogy a járművezető nem megfelelően választja meg a sebességet, nem adja meg az elsőbbségi jogokat, illetve megszegi a kanyarodási, a követési távolságra, valamint az előzésre vonatkozó szabályokat. Összességében és alapvetően az emberi figyelmetlenség vezet balesethez, és ez igaz a gyalogosokra is – jegyezte meg, s a két gázolás miatt külön rákérdeztünk a gázolásokra is. 

Mindig szét kell nézni! 

– Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyalogosok öltözete, viselkedése is hozzájárul, hogy ilyen helyeken válnak a balesetek elszenvedőivé. Sok esetben sötét színű ruházatban közlekednek, melyek a fényt elnyelik, és így az nem tükröződik vissza, a járművek vezetői – főleg esőben, ahol az úttesten a fények még zavaróbban tükröződnek vissza – nem veszik észre őket. 

Éppen ezért ajánlott olyan ruházatot viselni, mely a fényt visszaveri, ha nem is teljes egészében, de a láb, derék, illetve mellkas magasságában mindenképpen. Már egy fehér sál vagy sapka is sokat számíthat, pár száz forintért pedig beszerezhetőek olyan fényvisszaverő eszközök, karpántok, karkötők vagy a ruházatra csatolható villogók, melyek jelentősen erősítik a láthatóságot és segíthetnek elkerülni a balesetet. A látni és látszani alapelv mellett ugyanilyen fontos szabály, hogy csak az az elsőbbség az elsőbbség, amit meg is adnak. 

– A KRESZ szabályai szerint útkereszteződésnél a bekanyarodó járművel – kijelölt gyalogos-átkelőhely hiányában is – elsőbbséget kell adni a gyalogosnak, ha azon az úttesten halad át, amelyre a jármű bekanyarodik. Alapvetően és jogosan minden gyalogos abban a hiszemben van, hogy a gyalogos-átkelőhelyen elsőbbsége van, éppen ezért sokan megfeledkeznek arról, hogy körülnézzenek, mielőtt az úttestre lépnének. Ha ezt megtennék, észlelnék a feléjük tartó járműveket, akkor megállással, várakozással elkerülhetnék a bajt – magyarázta az alezredes, s megjegyezte: nem véletlen, hogy a szülők elsőként tanítják meg a gyermekeiknek: mielőtt az úttestre lépnek, figyelmesen nézzenek szét. És ez igaz a gyalogos-átkelőhelyeknél is. 

Morvai Szabolcs azt tanácsolja, jó lenne, ha a gyalogosok fel tudnák venni a szemkontaktust az érkező járművek vezetőivel, s akkor eldönthető, hogy megkapják-e az elsőbbséget, vagy sem. Fontos az is – folytatta az alezredes –, hogy aki már az átkelőhelyre lelépett, az határozottan, a legrövidebb idő alatt keljen át az út túloldalára. 

– Nem kell futni – mert az is megtévesztő lehet –, de sétálni, andalogni sem kell. S a legfontosabb, hogy senki se forduljon vissza, gondolja meg magát az úttest közepén, mert azzal szintén megtévesztheti a járművek vezetőit. A gyalogos olyan helyen, ahol nincs elsőbbsége a járművekkel szemben, mielőtt az úttestre lép, köteles meggyőződni arról, hogy áthaladásával a járműforgalmat nem zavarja. Nem léphet az úttestre, ha a jármű olyan közel van, hogy annak zavarása nélkül az úttesten átmenni nem tud – citált egy másik szabályt Morvai Szabolcs, akinél a büntetési tételekre is rákérdeztük. 

A felelősség megállapítása 

Ha valaki nem adja meg a kijelölt gyalogos-átkelőhelynél az elsőbbséget a gyalogos részére – és ebből nem történik baleset –, szabálysértést követ el, ezért a jogszabály fixen 15 ezer forint pénzbüntetés és 6 büntetőpont kiszabását rendeli el. Az pedig, hogy ki milyen büntetésre számíthat, ha a zebrán üti el a gyalogost, több dologtól függ. 

– Ha a gyalogos és a jármű érintkezik, akkor az a legfontosabb kérdés, hogy történt-e személyi sérülés, vagy csak anyagi kár keletkezett. A tapasztalatok szerint ezek a balesetek legtöbbször személyi sérülést okoznak – mondta a Közlekedésrendészeti Osztály vezetője, hozzátéve: a személyi sérüléseknél meg kell különböztetni, hogy 8 napon belül, vagy azon túl gyógyulók. 

– Ha a sérülés 8 napon belüli, akkor szabálysértési eljárásban kell a felelősséget megállapítani, s emiatt maximum 150 ezer forintig terjedő pénzbüntetésre, 6 büntetőpontra, illetve mellékbüntetésként – hónapokban mért – járművezetéstől való eltiltásra lehet számítani. 

Ha a sérülés 8 napon túl gyógyuló, akkor az esetet már büntetőeljárásban vizsgálja a hatóság, melynek végén szintén kiszabják a magasabb összegű pénzbüntetést, 9 büntetőpontot írnak fel, és ezekben az esetekben már akár években is mérhető az eltiltás időtartama – részletezte az alezredes, s halálos kimenetelű gázoláskor pedig szabadságvesztés és – az egyéb körülményektől függően – a járművezetéstől végleges eltiltás is lehet a büntetése a vétkes autósnak. 

BM