Magyaros ízek a jövő űrbázisán

Magyar az űrben! Gyerekfejjel kisebb eufóriát éltem át, amikor az esti tévéműsort megszakítva bejelentették a szenzációs hírt 1980. május 26-án, hogy Farkas Bertalan személyében – a nemzetek sorában hetedikként – űrhajóst adtunk a világnak. Az elmúlt évtől pedig azzal a fantasztikus hírrel búcsúzhattunk, hogy hamarosan lesz követője! 

Ha valaki azt hinné, hogy ez amolyan úri huncutság és fölösleges pénzköltés, olyan messze áll a valóságtól, mint Föld a Holdtól vagy inkább a Marstól. Talán a milliárdos üzletemberek űrturizmusa miatt a közvélemény hajlamos a téves megítélésre, de nekünk kutatóűrhajósunk volt és lesz is, a magyar nemzeti program részeként pedig hatalmas háttérmunkát végeznek magyar egyetemek, cégek, kutatóhelyek és tudósok. 

Egyetemi programok

A magyar fejlesztések és kísérletek kerülnek reflektorfénybe a Hunor (Hungarian to Orbit azaz: Magyart a Föld körüli pályára) programnak köszönhetően. Sok érdekes információt kaptunk dr. Kruppa Józseftől, akiről kevesen tudják: a Magyar Űrtevékenységet Támogató Egyesület alelnökét is tisztelhetjük benne. 

– A célunk minden lehetséges módon segíteni, támogatni az űrkutatáshoz kapcsolódó magyar kezdeményezéseket, programokat. Közeledünk a második magyar űrhajós kiválasztásához, ebben a munkában komoly feladatokat lát el az egyesület elnöke, Farkas Bertalan. A háttérprogramok sora pedig valóban széles kört fed le, Magyarországon több mint tíz egyetemen folytatnak űrkutatást különböző területeken – érzékelteti a nagyságrendet dr. Kruppa József. 

– Ezek orvostudományi, űrélettani, sugárzásfizikai és -mérési, gyógyszerkutatási, műszaki, anyagtudományi kutatások, de fontosak a növénytermesztéshez és táplálkozáshoz kapcsolódó fejlesztések is – tér a saját szakterületére az agrármérnök, növénynemesítő professzor. Nem kisebb kutatást segítenek, mint az élelmiszer-előállítás megoldása az űrállomásokon, a néhány év múlva megvalósuló holdbázison, majd a hosszú távú és időtartamú űrutazást végző űrhajókon, hogy milyen növényeket és miként lehet az űrben és idegen bolygókon, zárt rendszerben termeszteni. 

Ez nem sétarepülés 

Nincsenek prioritások az egyes tudományágak és szakterületek között, mindenütt azonos hangsúllyal folytatják a kutatómunkákat. Agrárvonalon a növényi genotípusok kiválasztása és nemesítése a cél, hogy alkalmassá váljanak termesztésre űrviszonyok között. 

– Az én fajtáim is szerepelnek a programban, a lucerna érdekes lehet, mint fehérjeforrás és az összes vitamint tartalmazó növény. Ám a legelőrehaladottabb kísérleteket a paprikanemesítésben végzik a Debreceni Egyetemen Fári Miklós professzor tanár vezetésével. Már vannak olyan genotípusok, amelyek ígéretesek az űrtermesztés kipróbálására – landolunk máris a DE SPACE kutatási programjánál, melyben egy speciális űrkapszulában, a Capsitronban már begyűjtötték Hungarian Enigma Sweet első termését. 

Dr. Kruppa József kiemeli: Farkas Bertalan után a következő magyar űrhajós is kutató űrhajós lesz, tudományos munkát kell végezzen. Űrrepülése során számos kísérletet kell végrehajtania, ami elsősorban Magyarország számára ad majd muníciót, de természetesen az egész emberiség javát is szolgálja. 

Űrhajótól a pecabotig 

Vadászpilótaként lett kiválasztott űrhajós Farkas Bertalan, így érhetően pilóta szemmel és vénával segíti azt az oktatási és módszertani központot, amely az ifjúságot, a jövő generációját szolgálja az űr világához vezető úton. Ám az űrrepülés és űrkutatás széles hozadékáról is tapasztalatból osztja meg véleményét. 

– Biztosak lehetünk benne, hogy a magyar űrhajós kiválasztásának bonyolult és összetett folyamatában végül minden feltételnek megfelelő ember nyeri el a bizalmat. Örömmel osztom meg vele tapasztalataimat az űrrepülés előtt, s leszek a segítségére mindenben – ígéri megyénk szülötte, a Gyulaházára a mai napig hazajáró Farkas Bertalan. 

A nyugállományú dandártábornoknak a repülés határozza meg az egész életét, de minden fórumot megragad annak ismertetésére, hogy az űrkutatás eredményei hogyan hatnak a tudományos és technológiai területekre és válnak nélkülözhetetlenné a hétköznapi életünkben. 

Amikor például az okostelefont használjuk, kevesen gondolnak arra, hogy a technika születése az Apollo-programnál kezdődött. A kevlár szál szintén a napi eszközhasználatunk része, de ha egy edényt vagy egy pecabotot a kezébe vesz a gazdája, nem biztos, hogy az űrkutatás jut az eszébe. Az időjárás előrejelzése, vagy éppen a csontritkulás és a kardiovaszkuláris probléma elleni küzdelemben a gyógyszert köszönhetjük az űrhajósoknak. Jelzésértékű, hogy az Európai Űrügynökség tagállamai növelik kiadásaikat az űrszektorban. 

 Verseny földön és az űrben 

Az elmúlt év végéhez közeledve Budapesten a Stefánia Palota – a Honvéd Kulturális Központban tartottak egy konferenciát a Magyar Űrtevékenységet Támogató Egyesület szervezésében. Itt Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes hozzászólása is megerősítette: Magyarországnak a globális űrszektor aktív szereplőjévé kell válnia, egyes fejlesztési területeken pedig regionális vezető szerepet kell betöltenie. 

A magyar űrstratégia mögött jól látható a cél és az indok is: a magas hozzáadott értéket előállítani képes iparágak, az innováció jelenti a jövő versenyképességét, mindezt ötvözi az űrszektor. Nagy üzleti potenciál tehát és a piac űrsebességgel bővül, vagyis gazdaságilag is megtérülő befektetésről beszélhetünk, természetesen a hatalmas presztízsérték mellett. Az űripar már nem is annyira a jövő, hanem a jelen, és kitörési lehetőség az olyan kis országoknak is, mint hazánk. A sikerhez persze sok befektetésen és sok ember rengeteg munkáján át visz az út. 
NyZs