Böjti ételek a régi Vámosatyán

A keresztények ebben a bűnbánati időszakban hitük elmélyítésével, kiengesztelődéssel és böjttel készülnek húsvét ünnepére. Nagyböjt az a negyven nap, amely hamvazószerdán kezdődik és nagyszombaton ér véget – 2023-ban április 8-án. A keresztények számára a legfontosabb példa Jézus negyvennapos böjtje. Ennek nyomán alakult ki az első századokban és vált a IV. századra általánossá a keresztény világban. A böjti időszak egyben felkészülés volt a nagycsütörtöki feloldozásra, és mindenkinek a húsvéti misztérium ünneplésére.

Húsvét ünnepe mozgó ünnep, ami azt jelenti, hogy a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap ünnepeljük. A katolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt a számítási módot, mely meghatározza ennek naptári idejét.

A reformáció a szentek közbenjáró szerepének és tiszteletének eltörlése az egyházi ünnepek számának csökkenését jelentette. Az 1598-i keresztúri agenda (Keresztúri Bíró Pál református prédikátor, hitvitázó, jeles pedagógus. Az általa írt első református szertartáskönyvet róla nevezték el keresztúri ágendának) még negyvennégy köteles ünnepnapot jelölt meg.

A reformátusoknál a svájci (kálvinista) irány kezdettől fogva hatott ünnepellenességével. Kálvin csak a vasárnapokat javallotta megtartani, valamint Jézus életének jelentős eseményeit: karácsonyt, virágvasárnapot, nagypénteket, húsvétot, áldozócsütörtököt és a pünkösd napját ünnepelték kiemelten.

A IXI-XX. században a református Vámosatyán nem vallási tilalom miatt, hanem közösségi illemből nem tartottak adventi és böjti időszakban lakodalmakat és mulatságokat. Leginkább a karácsonyi ünnepkörben maradt meg néhány, a protestánsokra jellemző vonás. Például karácsony estéjén-éjszakáján a lakóházak ablaka alatt a férfiak református egyházi énekeket énekeltek. Ma már ez sem szokás. Kiemelkedően tisztelik a vámosatyai reformátusok a nagypénteket, mely napon még ma is előfordul, hogy a családok idősebb tagjai régi hagyományos ételeket fogyasztanak. Ekkor kerül az asztalra a böjti bableves és a mákos laska.

A böjti bableves

A levest sonka vagy más füstölt hús sem gazdagította, de még csak be sem rántották.
Hozzávalók: 50 dkg bab, 1 db vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 2 db közepes krumpli, 2 db sárgarépa, 1 db petrezselyemgyökér, 1 db babérlevél, 1 teáskanál pirospaprika, 0.5 csokor petrezselyem, só, bors.
A babot előzőnap kiválogatták, alaposan megmosták és annyi vizet öntöttek rá, amennyi ellepte. Egész éjszaka ázni hagyták, másnap feltették főni másfél-két liter hideg vízben, és adtak hozzá babérlevelet. Az előkészített zöldségeket, krumplit és a vöröshagymát ízlés szerint felaprították. Körülbelül 40 percig főzték, amikor a bab félig megpuhult, hozzá tették a zöldségeket, sózták, borsozták ízlés szerint.
Még körülbelül 30 percig főzték, amikor már minden megpuhult, hozzáadták a préselt fokhagymát, pirospaprikát, ezzel pár perc alatt összefőzték, végül megszórták aprított petrezselyemmel.

A mákos laska

A laska az egyik legismertebb hagyományos paraszti böjti étel volt. Még tojást sem tettek bele.
Hozzávalók: Fél kiló rétesliszt 1 evőkanál olaj, csipet só, langyos víz. A tetejére: darált, cukros mák. A lisztből, a csipet sóval, a zsírral és annyi langyos vízzel, amennyit felvesz, tésztát gyúrtak. Miután elkészült lisztezett nyújtódeszkán jó vékonyra nyújtották, laskára (csíkokra) vágták és kifőzték, majd tányérokba tették, végül a tetejét megszórták a cukros mákkal. 
 

Szabó József János hadtörténész