Kincsek és értékek a farsangi forgatagban

Mint ahogy azt megírtuk, február első hétvégéjén kilencedik alkalommal rendezték meg Panyolán a télűző felvonulást, az eseményre pedig ellátogatott a Kossuth rádió Országjáró című műsorának stábja is. Czifra Szilvia, Domokos István és Zsoldos Barnabás nábrádi és szamosszegi vendégekkel is beszélgettek, az ötórás műsorfolyam hallgatói így nemcsak felvonulókat hallhattak, de feltárultak a múlt fontos pillanatai is.

Lovak és bikák

A fehérgyarmati Szabó Antal vezetésével a felvonulás élén lovasok haladtak – mint elhangzott, tizenöt éve oktat iskolákban lovaskultúrát, a gyerekeket a természet és az állatok szeretetére, tiszteletére tanítja. A fiatalok megtanulnak felelősséget vállalni, a szabadban lehetnek, és sokat hallanak arról, hogyan éltek a vidéki emberek évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt – mesélte, és az is kiderült, hogy lovaival Zsigmond Dezső több filmjében is szerepelt már. Lovak után jöjjenek a bikák: a nagykászoni hagyományőrzők a második megállóban adták elő bikaütő műsorukat – Lakatos Tamás elmondta, Hargitában ennek évszázados hagyománya van. A főszereplő egy gazda, aki el akarja adni a bikáját, és mert senki sem ad annyit érte, mint amennyit szeretne, mérgében összetöri a fején lévő cserepet – ez jelzi a böjti időszak kezdetét. Itt még böjtről szó sem volt: Simonné Lőrincz Andrea aszaltszilva-levest és szilvalekvárral töltött tepertős pogácsát készített, Tóth Jánosné pedig fánkot sütött – természetesen ebből sem hiányozhatott a lekvár.

Varga András középiskolai tanár medvejelmezben incselkedett a felvonulókkal. Szalmahengerrel tekerte körbe a testét, ami a metsző szélben kiváló ötletnek bizonyult. Nem ez volt az első alkalom, amikor felvonult, s közben rumlit csinált – és élvezte, hogy a maszk alatt senki sem ismeri fel. Simon László főzőmester is ennek örült a legjobban, na és annak, hogy a vendégeknek ízlett a nekik kínált pálinka. Ószeresként járta a falut, s mint mondta, előző este parókát ragasztgatott, a Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend tagjaként pedig arra különösen ügyelt, hogy a jelmeze belső zsebében elférjen egy kis üveg pálinka.  

Csendes közösség

A farsang a közösségépítés színtere, ahol vidáman, jókedvűen üdvözlik egymást a barátok, ismerősök, de ugyanígy közösséget alkotnak a hívek is, akik csendben, elmélyülten hallgatják Didi Xénia református lelkipásztort, aki négy éve szolgál Panyolán és Olcsvaapátiban. Úgy fogalmazott: hálás, hogy örülni látja az itt élőket, akik év közben nagyon sokat dolgoznak, de ilyenkor felszabadulnak a terhek alól. – Én szatmári születésű vagyok, és mindenképpen szerettem volna visszatérni ide, és osztozni az emberek sorsában, s megadni nekik Isten igéjét.

Mint kiderült, Xénia verseket és meséket ír. – A vers úgy hat, mint az ige, és nem az a fontos, hogy én miért írtam meg egy-egy alkotást, hanem az, amit másoknak jelent – tette hozzá a fiatal lelkipásztor, aki szerint a legfontosabb üzenet, amit átadhat másoknak, az az, hogy meg kell becsülnünk az időt.
A fiatal zongorista, Muhari Eszter a Zeneakadémia hallgatója, aki arról mesélt, hogy zenészek nincsenek a családjában, ám zeneszeretők igen, és abban, hogy zongorázni kezdett, a határ menti világzenei fesztiválok játszottak nagy szerepet. Ott szaladgált ugyanis a Panyola hírnevét öregbítő eseményeken, és annyi impulzus érte, hogy észrevétlenül beleszeretett a komolyzenébe.

Ágyúgolyó volt a templom tornyában

Amikor felújították a nábrádi református templomot, sokszor elhangzott, hogy százéves az épület, dr. Kardos Norbert viszont tudta, hogy jóval régebbi, és ezt be is akarta bizonyítani. Elkezdte kutatni a település történetét, és számos érdekességre bukkant. Például egy ágyúgolyóra, ami a templom tornyában kapott helyet, és amit Bem József egyik tüzértisztje, Szarka József azért vitt vissza Nábrádra, hogy a szabadság szeretetére emlékeztesse a helyieket. Kutatásai során kiderült, hogy a II. világháborúban Nábrádról eltűnt két értékes középkori kehely egyike a Debreceni Református Kollégiumban van, ám a másik, ami aranyból készült, nem került elő. A forrásokból az is kitűnt, hogy Nábrád és Panyola között mindig szoros volt a kapcsolat, egyes birtokviták pedig összetűzésbe torkollottak az érintett családok között, az egyik ilyenből még per is lett – mesélte a fiatal jogász.

Tarka sáfrány, ezüstjuhar

Bajnai László, a Szamos–Kraszna-közi Vadásztársaság vadászmestere a 200 hektáros szamosszegi ősrengeteg különlegességéről, a tarka sáfrányról mesélt, míg dr. Gergely Lajos polgármester a település közel 800 éves történetét elevenítette fel. Dr. Cservenyák László, a Szatmári Múzeum igazgatója a népi színjátszás múltját, s a fonók világát idézte, de szó esett Szamosszeg egyik büszkeségéről, a 100 éves ezüst juharról is. Tóth László az aszalt gyümölcseiről beszélt, Kiss Gyuláné a keresztszemeseit mutatta be, a szamosszegi Bacskó Lajosné a falvédőgyűjteményét ismertette meg a hallgatókkal, Fekete Éva pedig a Panyola-ihlette kitűzőkről, hűtőmágnesekről, színezőkről mesélt.

Mikrofonvégre kapták Muhari Zoltán polgármestert, aki pulyaszedőnek öltözött, a 14 éves fotográfust, Farkas Kornélt, és a rozsályi Hajnalpelika színjátszói is meséltek a hallgatóknak. 

SZA  

Fotók: Országjáró