Mozdonyt vettek a nagyszekeresiek

1973. február 11., vasárnap

Megvonhatják a "Nyíregyháza város díszpolgára" címet

Ezen a héten hoztak rendeletet a városi tanács tagjai "Nyíregyháza város díszpolgára" cím alapításáról és adományozásáról. 

E megtisztelő címet a városi tanács azoknak adományozza, akik politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális és egyéb területen a város és lakossága érdekében hosszabb időn át példamutatóan és eredményesen dolgoznak, akik kiemelkedő és maradandó alkotásaikkal jelentben segítették Nyíregyháza fejlődését és hozzájárultak az itt élő emberek anyagi és szellemi jólétének gyarapításához, valamint azoknak, akik a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom élenjáró harcosaként, továbbá akik a tudomány és művészet kimagasló művelőiként a szocialista társadalmi rend építésében, a nemzetközi békeharcban eredményeket szereztek és tevékenységük révén kapcsolatba kerültek Nyíregyháza várossal. 

A város díszpolgárának a városi tanács díszoklevelet és "Nyíregyháza város díszpolgára" feliratú emlékplakettet adományoz, amelyet a díszpolgárnak vagy hozzátartozójának tanácsülésen a városi tanács elnöke adja át, érdemeit pedig egy díszes albumban örökítik meg. 

Az avatás után a város díszpolgára tanácskozási joggal részt vehet a tanács ülésein, tájékoztatást kérhet a táros fejlesztésével, a tanácsi szervek ezzel kapcsolatos tevékenységével összefüggő kérdésekről és - a tanács külön határozata alapján - részt vehet a városi tanácsot képviselő delegációkban. A város díszpolgárát - a hozzátartozók kérése alapján - elhalálozása esetén díszsírhely illeti meg és ebben az esetben a városi tanács saját halottjának tekinti. 

A díszpolgári címet a tanács megvonhatja attól, aki méltatlanná válik erre, a megvonásról szóló határozatot pedig az albumba be kell jegyezni.

1983. február 11., péntek

Mozdonyt vettek a nagyszekeresiek

A nagyszekeresi Egyesült Erő Tsz-ben hosszú évek óta foglalkoznak csibeneveléssel. Az óljaikba kerülő naposcsibéket héthetenként cserélik. Ennyi idő alatt lesz piacképes a csirke. Ahhoz, hogy sikeres legyen e tevékenység, az előírt hőmérsékletet tartani kell. 

Mint a tsz elnöke elmondta, kezdetben olajkályhák szolgáltatták a meleget. Hét kályha üzemelt, műszakonként egy kályha 200 liter olajat fogyasztott. Egy évben közel hárommillió forintba került a meleg. A számítások szerint, amíg egy kilogrammal gyarapodott az állat, az alatt hét deciliter olaj égett el. A gazdaságosság tehát csak úgy volt elképzelhető, ha olcsóbbá teszik a fűtést. 

Az energiaracionalizálási pályázatra beadott munkájuk alapján harmadára akarták csökkenteni a kiadást, így a befektetés gyorsan megtérül - azaz nincs állami támogatás. A tsz végül saját erőből és kölcsönből valósította meg tervét. 1981-ben a MÁV-tól vettek egy mozdonyt, azaz kazánt. A terv az volt, hogy gyümölcsfák metszési nyesedékével, az erdőgazdaságban kitermelt fák gallyaival és a fűrészüzem hulladékával működtetik a kazánt.

Amikorra a részletes tervek elkészültek, s megépült a négy csibeházat fűtő berendezés, kiderült: nem lehet hozzájutni az NDK-gyártmányú szecskázóhoz, mely gépesítve a kívánt méretre vágná ezeket a másodlagos tüzelőanyagokat. Maradt a hagyományos megoldás: szénnel fűteni. 

December 13-án műszaki próba volt, s négy nappal később beindult a kazán. Csibeházanként 18 ezer, azaz összesen 72 ezer - átlag 1,8 kilogramm súlyú - csibe jut így Nagyszekeresről a HUNNIACOOP kisvárdai üzemébe. A nyesedéket azonban változatlanul gyűjtik, s a többi tűzrevalót is. Pénz már van az aprítógépre, a tsz nem mondott le róla. S amint mód lesz rá, úgy markolóval rakják a nyesedéket az aprítóba, majd a kazánba. Az előzetes számítások szerint a mostani hárommilliós tüzelési díj kitelik egymillióból.