Rakéták a kapuknál

Az viszont már az előzmények, a körülmények vizsgálatán múlik, hogy az elkövető életfogytig tartó börtönt kap, öt-hat évet tölt rács mögött, vagy szabadon távozhat a bírósági tárgyalóteremből. Nem mindegy ugyanis, hogy előre megfontolt szándékkal, aljas indokból, különös kegyetlenséggel tombolt, sokáig tűrt provokálás hatására hirtelen felindulásból ütött, vagy mondjuk késes támadásra jogos önvédelemből tette, amit tett.
A megfontolt ítélkezés az emberiséggel együtt fejlődött, ennek a szabályait rúgják fel azok, akik kék-sárga (vagy akár más) színt öltve foglalnak állást az orosz–ukrán háborúban. Megrekednek annál, amit látnak, ítéletet mondanak anélkül, hogy a körülmények megismerésére időt, energiát szánnának, vagy egyszerűen csak érzelmi alapon nevezik meg, hogy ki a jó, és ki a rossz e tragikus felfordulásban. Az egyetlen érthető elv ebben az együttérzés, de az egyoldalú szolidaritás épp ellentétes hatást vált ki: késlelteti, akadályozza a probléma megoldását. Ma már mindenki fújja ennek a háborúnak az előzményeit, senkinek sem kell szemérmesen beszélnie arról, hogy van itt a háttérben egy felbujtó. Bizonyítékok láttak napvilágot arról, hogy a majdani utcai zavargásokra és puccs­ra költött ötmilliárd dollár jó befektetés volt amerikai térnyeréshez. Ehhez jött az ukrán bánásmód a nemzeti kisebbségekkel, láttuk, Kárpátalján állami szemhunyás mellett meneteltek az azovi gárdisták, kiirtással fenyegetve a magyarokat. Tették ezt az orosz kisebbséggel is, sokkal durvábban, büntetlenül – egy darabig. S ahogy a tanmesében van: a nyúl elszemtelenedett…
Ukrajna NATO-tagságának meglebegtetésével senki nem gondolhatta, hogy egy nagyhatalom tétlenül nézi, ahogy az USA közvetlenül a határához telepíti katonai bázisait, rakétáit. Senkinek ne legyen kétsége, az Egyesült Államok sem tenne másképp, ha mondjuk Mexikóban lennének hasonló orosz próbálkozások. Csapást mérne, s ehhez nem várna se ENSZ-, se NATO-felhatalmazásra. A józanság hangja azonnali tűzszünetért és tárgyalásokért kiált. Tárgyalóasztalnál kell rendezni a többmilliós orosz kisebbség jogait, akár teljes jogú autonómiával, és kimondva, hogy Ukrajna nem lesz a NATO tagja. Rögvest megnyugodnának a kedélyek, és gyorsan rövidre lehetne zárni ezt az egészet. Amcsik haza, ruszkik haza, és egy olyan független, demokratikus kormányhoz segíteni Ukrajnát, amely a békés egymás mellett élésben érdekelt. Ennek szurkol a világ józan fele. 

Nyéki Zsolt