Kutya kötelességünk helyesen bánni velük!

Ha nem határozott a gazda, akkor kedvenc ebe könnyen átveszi a falkavezér szerepét.

M. Magyar László

Nem mindegy, mivel akarunk kedveskedni négylábú kedvenceinknek / Böszörményi Zsolt az előadása közben

Forrás: Illusztráció: a szerző / Marci Fotó Stúdió (Tiszavasvári)

A kutya több ezer éve hű társa az embernek, s minden bizonnyal ez így lesz örökké. A mindennapjainkban is ott vannak az emberek mellett a munkakutyák és a kedvtelésből tartott ebek, s az állatok szerepe még növekedni is fog, gondoljunk csak a terápiás céllal megtartott a foglalkozásokra.
Közismert mondás a vadászberkekben, hogy „eb a vadász kutya nélkül”, vagyis a vadászatban felbecsülhetetlen szerepük van ezeknek az állatoknak, ezért is rendezett ilyen címmel szakmai konferenciát az Országos Magyar Vadászkamara Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Szervezetének Kinológiai (vadászkutyás) Szakbizottsága még a tavasszal a kamara sóstóhegyi székházában. (Írásunk anyagtorlódás miatt azóta várt megjelentetésre, de elöljáróban leszögezhetjük, hogy semmit sem vesztett aktualitásából.)

Elhízás, stressz, kemikália

Megdöbbentő adattal kezdte előadását Böszörményi Zsolt. Arra volt kíváncsi, hogy vajon mennyi volt egy kutya átlagéletkora az 1970-es években, és vajon mennyi az utóbbi években. Röpködtek a számok innen-onnan, a résztvevők tippelgettek, végül a szakember megadta a mindenkit meglepő választ: míg 40-50 évvel ezelőtt 17, addig 8-9 évvel ezelőtt már csak 10 esztendő volt az átlagéletkor.
Böszörményi Zsolt számba vette, mi minden okozhatta az életkor csökkenését. A legelső okként az elhízást említette.

– Túletetjük, túlszeretjük a kedvenceinket. Olyan ez, mint amikor nagymamám megkérdezte, hogy vacsora előtt akarunk-e még enni valamit. Napjainkra a kutyák átalakultak társállattá, elvesztették eredeti funkciójukat. A gazdák azt hiszik, jobban szereti majd őket a kedvencük, ha sokat adnak enni. Az egyik vevő még a tápboltban is adta a jutalomfalatokat a kutyájának. Mikor megkérdeztem, hogy kedvence nem lesz-e túletetve, visszakérdezett: „Ez is beleszámít az etetésbe?” – mesélte az előadó.

– Az okok között említeném meg a környezeti hatásokat is. Tudok olyan esetről, hogy két husky kutyát tartottak a hetedik emeleten. A környezeti hatások közé tartoznak a kemikáliák, a vegyi anyagok, a gyógyszerek. Nem vagyok a védőoltás ellen, kellenek, de csak mértékkel. Magyarországon például évente van védőoltás veszettség ellen, Ausztriában csak háromévente. Az alacsony átlagéletkorban szerepet játszik a mozgásszegény életmód is. A gazdák azt hiszik, elég annyi mozgás, amennyit adnak a kutyájuknak. Egy vadászaton megmérték, mennyit futott egy kutya. Míg az emberek 10-15 kilométert mentek, a GPS-nyakörv 125 kilométert mutatott ki egy napra a kutyánál. A következő ok a stressz. Ezt okozhatja tűzijáték, utazáskor pedig a villamos, a metró. Vigyázni kell arra is, hogy ne boruljon fel a falkarend. Ha nem határozott a gazda, akkor a kutya könnyen átveszi a falkavezér szerepét. Az is csökkenti az átlagéletkort, ha a tenyésztéskor, szaporításkor nincs megfelelő szakértelem.

Természetes táplálkozás

– Az étrend különösen fontos a kutyáink életében. Elkényelmesedtünk, s olyan tápot adunk a kutyának, amiben minden benne van. De felteszem a kérdést: jó ez? Mondjunk egy olyan élőlényt, amelyik mindennap mindent megkap! Ne felejtsük el, hogy a kutya ragadozó, vagyis tarajos a foga, rövid az emésztőrendszere, s ebben hasonlít a farkashoz. El kell gondolkodni a kutya etetésén, ugyanis a természetes táplálkozásnál nincs jobb. Mi, emberek a helyi termelőktől vesszük a friss és minőségi élelmiszert. Miért akarunk mást adni a kutyának? Elkényelmesedtünk, s amit kapunk a boltban tápot, azt adjuk a kutyának. Csakhogy a kutyatápot abból készítik, amit az élelmiszeripar nem használ fel – magyarázta Böszörményi Zsolt.

– A BARF-táplálkozás híve vagyok. Ez azt jelenti, hogy biológiailag megfelelő nyers ételt kapjanak a kutyák, vagyis nincs hőkezelés. A kutyáknak mindent adhatunk nyersen, kivéve a sertés és a vaddisznó húsát. Kedvencünk etetésekor se felejtsük el a közmondást, hogy olcsó húsnak híg a leve. Nézzük meg, hogy mivel etetünk, ne ezen takarékoskodjunk, hanem máson, hosszú távon ugyanis megéri minőséget venni. S mi lehet a „barfos” tálon? Lehet izomhús, csontos hús, zöld pacal, belsőség, zöldség, gyümölcs. Sokan nem mernek csontos húst adni a kutyájuknak, holott a rágás mechanikai fogtisztítás. Azért van egyre több kutyafogkő-leszedő vállalkozás, mert nem megfelelő az ebek táplálkozása. Fontos, hogy rágjanak a kutyák, de az nem mindegy, hogy mit rágnak. Főzött és sült csontot ne adjunk a kedvencünknek, a megsütött csont szilánkosra törhet.

Az adag mennyisége a lényeg

– A belsőségben lehet máj, tüdő, zúza, vese, ezek az állat ásványianyag-igényét fedezik. Ha megnézzük egy ragadozó lakmározását, az is az áldozatának lágy részeivel kezdi a táplálkozását, s ez nem véletlen. A zöldség és a gyümölcs a rostok miatt fontos az állatnak, segítik az emésztését. Egy sakál gyomrában több „fosószilva” is volt, ami lédús, savas anyag. A sakál érezte, hogy jól belakott, s evett gyümölcsöt az emésztés megkönnyebbítése érdekében. A marketingfogásoknak köszönhetően van kölyök-, junior- és szeniortáp is, holott a kis farkas is azt eszi, amit a nagy. Az eltérő korú állatok esetében a különbséget az adag mennyisége jelenti, illetve a kölyköknek több fehérjét kell adni – mondta Böszörményi Zsolt, majd összegezte előadását: – A kutyádat szeresd jól, mozgasd rendszeresen, tápláld megfelelően! Sokat tehetünk kedvencünk egészségéért, s kutya kötelességünk, hogy helyesen bánjunk velük.