Sokkoló probléma: sorozatban sérülnek a gólyák

Ahogy arról a beszámoltunk, vasárnap délelőtt Nyíregyházán, a kertvárosban magas feszültségű vezetéknek repült egy gólyapár. Az áramütés következtében mind a két madár elpusztult. Sajnos ebben az időszakban egyáltalán nem ritka az ilyesmi, sok gólya szenved valamilyen balesetet, de a madarak pusztulása mérsékelhető lenne. Ennek lehetséges módjairól beszélt lapunknak dr. Déri János állatorvos, a hortobágyi madárkórház igazgatója.
Elmondta, a gólyák áramütéssel, vezetéknek repüléssel kapcsolatos sérülése, esetleg elhullása sajnos ebben az időszakban nagyon gyakori.

Nagyon gyakori a baleset

– A nyár közepén repülnek ki a fiókák, ezért ők is gyakran megsérülnek, ugyanakkor a március közepe és április eleje közötti időben is sok a sérült állat. Olyankor térnek haza ugyanis a gólyák, és a fészekharcok alatt egymásnak is sérüléseket okoznak. A harc hevében előfordul, hogy áramütést szenvednek, és elpusztulnak. Szerencsére nem ez a gyakoribb eset, sokkal többször fordul elő, hogy a földre zuhannak, vagy a vezetékbe akadnak, és valamelyik végtagjuk eltörik – tudatta dr. Déri János.
Kiemelte: a fiatal gólyák kirepülése július közepétől augusztus első hetéig tart, esetükben a fő veszélyforrást az jelenti, hogy egyáltalán nem félnek a vezetékektől.

– A gólyák 90 százaléka villanyoszlopok tetején kel ki és cseperedik, hatvan napon át látják a vezetékeket, ám a kirepüléskor előfordulhat, hogy áramütést szenvednek. Az is gyakori, hogy beleakadnak a drótokba, esetleg töréseket szenvednek. Ilyen esetekben viszont műtéttel gyakran orvosolható a probléma, a baleset nem feltétlenül végződik az állat pusztulásával. Persze, ehhez az is kell, hogy hamar érkezzen a segítség. Szélviharok miatt belső sérülései is lehetnek a madaraknak, és egy tüdővérzés vagy májrepedés estén borítékolható a pusztulás. A fészkek egy része stabilan fekszik a drótokon, ráadásul az áramszolgáltató szakemberei gyakran építenek fészektartókat, amik megemelik a madarak építményeit a vezetékektől.

Erősebb tartók kellenek

– Azonban ezek sem nyújtanak élethosszig tartó megoldást, mivel idővel az eszköz elrozsdásodik, ráadásul sok esetben alultervezik ezeket, és nem bírják a fészkek akár több száz kilogrammos súlyát – hívta fel a figyelmet a szakember, majd hangsúlyozta: erősebb fészektartókra és egyéb berendezésekre is szükség van, hogy a gólyáknak és egyéb madaraknak is biztonságossá tegyék a villanyvezetékeket, ráadásul mindez a szolgáltatás stabilitása miatt is fontos lenne.

– Amennyiben átnedvesedik a hatalmas fészkek anyaga, könnyedén zárlatot okozhatnak. Néhány éve indult egy, az áramszolgáltatóval közös projekt, melynek keretében a transzformátorokat egyfajta ketrecbe zárták, így a madaraknak nem okozhatnak sérülést. Ezeket lakott területen kívül telepítették, ahol sok ritka madárfajt óvnak meg, de a lakott területeken is megoldást kell találni a problémára. Ilyen nagy feszültséget nem lehet leszigetelni, mindenképpen elkerítésre van szükség, ahogy azt a mintaprojektben is csinálták a szakemberek. A módszer adott, már csak a finanszírozást kell megtalálni hozzá, hiszen az összes transzformátor és veszélyes oszlop madárbaráttá tétele milliárdos összegekbe kerülnének – emelte ki dr. Déri János, akitől azt is megtudtuk, a fészektartók lecserélése sem könnyű feladat, rengeteg tervezést igényel.

– A munka áramszünetekkel járna, és sok pénzbe is kerülne. Ugyanakkor nem lehet sokáig halogatni, mert a mostani eszközök sajnos csak pár évet bírnak. Helyettük erősebb tartókra lenne szükség, amiket statikus bevonásával kell megtervezni, hogy erős szélben is képesek legyenek megtartani a fészkeket. Nem szabad sokáig halogatni ezt a megoldatlan problémát, hiszen a hortobágyi madárkórházban már most is telt ház van, több mint száz gólya van jelenleg nálunk, ráadásul több mint felük olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy valószínűleg soha nem térhetnek vissza a természetbe. 

MI