Itatógödör, dagonya az erdőben

 Fejleszteni, beruházni csak úgy lehet, ha van anyagi fedezet, s ezt jól tudják a vadászok is. Az Országos Magyar Vadászkamara a vadásztársaság munkájának segítése érdekében pár éve létrehozta a vadgazdálkodási alapot, amelyből pályázatok révén lehet elnyerni anyagi támogatást.

Többkörös pályázatok 

Ezekről a nyertes pályázatokról, a vármegyénkbe érkezett pénzösszegekről tartott előadást az elmúlt héten csütörtökön Fazekas Gergely, az OMVK Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Szervezetének titkára azon a fórumon, amelyet a Nimród Vadászújság szervezett Nyíregyházán a vármegyeházán. 
Mint a szakember elmondta, a vadgazdálkodási alapot a vadászok befizetett tagdíjaiból hozták létre, nincs benne sem uniós pénz, sem kormányzati támogatás. A cél, hogy hazánk vadgazdálkodásának színvonalát emeljék. 

– Az elnyert pályázatok tekintetében Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye szépen teljesített az elmúlt években. 2017 óta 262 nyertes pályázattal büszkélkedhetünk, összességében több mint 214 millió forintból fejleszthettek a vadásztársaságok – jelentette ki Fazekas Gergely. 
– A vadásztársaságok pályáztak többek között vízpótlásra, etetőre, csapdára, egyéves vadföldre, évelő vadföldre. A vízpótlásra benyújtott pályázatok száma dinamikusan növekszik, amin nem lehet csodálkozni, hiszen az utóbbi években egyre melegebbek és szárazabbak a nyarak. Ugyanakkor több területen új tapasztalatokkal lettünk gazdagabbak, a mindennapi gyakorlat gyakran ellentmond a szakirodalomnak. A vadföldekre azért van szükség, hogy legyen elesége a vadnak. Csakhogy a keverékmagok nehezen vethetők géppel, gyakran kézzel kellett szórni. A hasonló fajokat sem érdemes keverni. A tapasztalatokból az derült ki, az egyszikű és a kétszikű magokat nem érdemes összekeverni, sávosan, külön-külön érdemes vetni azokat. Vegyszerezést nem támogat a pályázat, de jól tudjuk, hogy arra is szükség van. Ugyanakkor ügyelni kell a magok időbeni elvetésére, a növények gondozására. Csoda nincs, magától nem lesz szép a vadföld, csak ha gondozzuk – folytatta a vármegyei titkár, aki részletezte a vízpótlási pályázatokat is.

Takarítást is igényel 

– A folyók közelében is szükség van vízpótlásra, a leg­gyakrabban itatógödrökre pályáztak a vadásztársaságok, valamint dagonyára, szivattyúra, lajtos kocsira és tartályra. Vármegyénk három vadászati tájegysége közül a Nyírség a legszárazabb, ezért onnan érkezett a legtöbb vízpótlási pályázat. Az elmúlt években vármegyénkbe a vízpótlásra elkészített 546 nyertes pályázatnak köszönhetően összesen 91 millió forint érkezett. Népszerű volt a betonozott gödör, de drága, s még az is a hátránya, hogy télen szétfagyhat. Gyakran sárral, földdel van tele, vagyis gyakori takarítást igényel. Jó példaként hadd szóljak egy komplex itatóról: a megdöntött hordóban mindig tiszta a víz, a kifolyt felesleget pedig felfogja egy dagonya. 
Fazekas Gergely beszélt még a pályázatok révén elnyert csapdákról, etetőkről, mobil itatókról. Kiemelte, hogy minden védett faj iszik az itatókból, az emlősök mellett a madarak, a kétéltűek és a rovarok is, vagyis amikor a vadász a vízpótlásról gondoskodik, akkor minden állatot megsegít.

 MML 
 

Borítókép: Egy itatógödörnél | Illusztráció: vadalarm.hu