A jelenbe ültetik a múlt hagyományait

– Egy település hagyományai hazánk kultúráját is erősítik, ám mindez elvész a jövő viharában, ha ezeket nem adjuk tovább a következő generációknak – erre hívta fel a figyelmet dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszter csütörtökön Paszabon, a felújított helyi Szőttes Népművészeti Ház átadóünnepségén. A tárcavezető kiemelte: Paszab egy rendkívül színes történelemmel rendelkező település, már az Árpád-korban is említették nevét az írások. – A község arról is ismert, hogy ápolja hagyományait, megőrzi a múltját, és képes átadni azt a jövőnek. A paszabi szőttes ma már világszerte ismert, 1957-ben a Berlini Világkiállításon is bemutatkozhatott. A piros, a fekete és a kék színek mellett a fehér is megjelenik ezekben az alkotásokban – tekintett vissza dr. Tuzson Bence, ki Kodály Zoltán szavaival hívta fel a figyelmet a kultúra megőrzésének fontosságára.

– „A kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog, ha a következő nemzedék újra és újra meg nem teremti magának”. Ezért is jelentős a paszabi szőttesház, hiszen megjeleníti a múltat, ám képes megmutatni a jelent és a jövőt is – hangsúlyozta az igazságügyi miniszter, aki arra kérte a jelenlévő szülőket, hogy meséljenek a gyermekeiknek.

– Osszák meg velük az emlékeket, minden olyan élményt, amit egykor megéltek, s nem csupán a kulturális hagyományokra gondolok. Egy ország kultúrája ugyanis nem csupán a „nagy” emberek történeteiből és hagyományaiból áll össze, hanem mindannyiunkéból – tette hozzá.

Egy életen át kell tanulni

– A kultúra tesz minket hagyományszerető, -ápoló és azt továbbadó emberekké. Paszab kiváló példa arra, hogyan is kell a hagyományokat őrizni, ápolni és továbbadni – ezt már dr. Vinnai Győző mondta el a jelenlévőknek. Arra is rávilágított, hogy az ember életében rendkívül fontos a tanulás és maga a tudás, melynek révén sikeresebb lehet az emberek élete, ami hatást gyakorol a közösségük, sőt a nemzetük életére is.

– Turi Sándor tanító az élethosszig tartó tanulás eszméjében hitt, s ezt mindenkinek fontos lenne követnie, különösen napjaink gyorsan változó világában. A tanító a lányával együtt sokat tett azért, hogy a paszabi szőttes megmaradhasson, majd később bekerülhessen a vármegyei értéktárba – tudatta az országgyűlési képviselő, aki arról is beszélt, egy kistelepülésen is lehet színvonalas életet élni.

– A térségben sokat tettünk az infrastruktúra fejlesztéséért, jók az utak és a közintézmények, és egyre több a munkahely. Gratulálok a polgármesternek az eddigi eredményekhez, ám mindig lehet újabb álmokat szőni – tette hozzá dr. Vinnai Győző.

Közösségi színtérré válhat

Tajthy Péter, Paszab polgármestere beszédében felidézte a szőttesház történelmét. Mint mondta, az épület egykoron iskolaként szolgálta a település lakóit, s a történelem viharában sok mindent megélt.

– A ház a nagyközönségnek is megmutathatja a település hagyományait, de rendkívül hosszú és nehéz út vezetett idáig. A Magyar Falu Programnak köszönhetően válhatott a település ékszerdobozává ez a több mint 100 éves ingatlan. Emellett megújultak útjaink, játszóterünk, óvodaudvarunk és a temetőnk is. A most átadott szőttesház nem csupán egy népművészeti termék hagyományait őrzi meg a jövőnek, hanem egy, a mai kor igényeit is kielégítő közösségi színtérré is válhat. A helytörténeti kiállítás a települést mint közösséget mutatja be, a felújításnak köszönhetően pedig egy házasságkötő termet is kialakítottunk – részletezte a polgármester.

Az átadóünnepségen jelen volt Baracsi Endre, a vármegyei közgyűlés alelnöke is, aki lapunknak úgy fogalmazott: a népi kultúrára óriási szükség van a mai világban, ez is fontos eleme nemzetünk megmaradásának.

Összekovácsolta az embereket

– A paszabi szőttes motívumvilágában is megjelenik az örökség, ráadásul ezek a műremekek eredetileg használati tárgyak voltak, így kiválóan leképezték az egykori paraszti világot.  Amikor az asszonyok és a lányok készítették a szőttest, a lelküket is beleszőtték az elkészült alkotásokba, hiszen megjelenik ezekben a gondolatviláguk és az egész közösség jelképrendszere – hangsúlyozta a vármegyei közgyűlés alelnöke. Baracsi Endre szerint a szőtteskészítés közösség-összekovácsoló és -építő erő is volt, ugyanis szinte mindegyik alkotást közösen készítették. Ezért is fontos, hogy a paszabi szőttesház megújult, mivel ezt a színes örökséget adja tovább a következő generációknak – zárta gondolatait Baracsi Endre.

Az átadóünnepséget a paszabi Mandula Néni Óvodája műsora és a Lituus Rézfúvós Együttes játéka is színesítette. A köszöntők után az egyházak képviselői megáldották és megszentelték a megújult Szőttes Népművészeti Házat, mely a jövő héttől hivatalosan is megnyitja kapuit a látogatók előtt. 

MI