Hazai földön a geszterédi aranyszablya

Nem mindennapi pillanatnak lehettek részesei mindazok, akik ebben az évben május 18-án ott voltak Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezett ünnepségen, ugyanis akkor mutatták be a geszterédi aranyszablya rekonstrukcióját. Több éves szakmai munka előzte meg a fegyver elkészítését, hiszen néhány fennmaradt töredék alapján kellett megmondaniuk a régészeknek, hogy milyen formája is lehetett a honfoglalás korában élt magyar előkelő úr kardjának, s ugyancsak néhány töredék árulkodott arról is, milyen lehetett a szablya és a tok díszítése. Mivel nem egy meglévő kardról kellett másolatot készíteni, hanem töredékekből kellett létrehozni egy olyan tárgyat, amit utoljára teljes egészében és teljes pompájában több évszázaddal ezelőtt láttak, ezért használják a szakemberek a Szabó István nyíregyházi fegyverkovács és Strohmayer Ádám ötvösművész-cizellőr munkájára a rekonstrukció kifejezést.
Azért volt szükség a munkában részt vevő régészek és mesterek tudására és tapasztalatára,  hogy a tudományos igényességnek köszönhetően minél hitelesebb legyen a honfoglalás kori fegyver „utánzata”.

Már a szablya töredékeinek megtalálása sem volt mindennapi: 1927. május 4-én Geszteréd határában, az úgynevezett Nyíritagban egy homokdomb mellett disznók túrtak ki a földből csillogó vereteket, fém tárgyakat, csakhogy közben mindent jól megrágtak, megtapostak, összetörtek, a környéket pedig alaposan feltúrták. Mindez még nem volt elég, a környékbeliek is igyekeztek minél több leletet, töredéket hazavinni, egy-két napon belül a csendőrök segítségével sikerült csak összegyűjteni azokat a Jósa András Múzeum számára, már amennyire eredménnyel járt a karhatalom szigorú fellépése.
Ha töredékek között voltak egy fegyver maradványai és díszítő veretei is, ami a szakirodalomban a geszterédi aranyszablya néven lett ismert.

A 2015-ben megalakított Geszterédi Aranyszablya Társaság már az alapító okiratban megfogalmazta a célok között a szablya rekonstrukciójának elkészíttetését a múlt értékeinek megőrzése és népszerűsítése jegyében, s az áldozatos és fáradtságos munkát, a szakemberek kitartó együttműködését siker koronázta, s nyolc év elmúltával az álomból immár valóság lett.

A budapesti bemutató után a Magyar Nemzeti Múzeumban maradt a geszterédi aranyszablya egészen mostanáig, októberben azonban elindul útjára, s az első út haza, vagyis Geszterédre vezet.
Október 14-én 13 órától hálaadó szentmisét rendeznek a katolikus templomban, majd a mise után 14 órától a Gajdos János Művelődési Házban tekinthető meg az aranyszablya rekonstrukciója, s ott hangzanak el az ünnepi köszöntő beszédek is.

Mint Rácz János, a Geszterédi Aranyszablya Társaság elnöke lapunk érdeklődésére elmondta, bár a kard a civil szervezet tulajdona, felajánlották a magyar államnak azzal a kikötéssel, hogy Nyíregyházán a Jósa András Múzeumban legyen majd a végső helye, ahonnan bármikor elkérhetik egy-egy nagyobb geszterédi  ünnepség alkalmával.  

MML

Kép: Az aranyszablya a Magyar Nemzeti Múzeumban május 18-án | Fotó: M. Magyar László