Híd az elméleti és a gyakorlati képzés között

A gyakorlati készségfejlesztésen alapuló szimulációs oktatásról és annak módszertani kihívásairól tanácskoztak csütörtökön a hazai egészségügyi képzéseket folytató intézmények és a klinikai gyakorlóhelyek szakemberei a II. Nyíregyházi Egészségügyi Szimulációs Konferencián. A szakmai eseményt a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kara és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház Jósa András Tagkórháza közösen szervezte meg. 
– A konferencia célja az, hogy a hazai egészségügyi képzéseket folytató intézményekben és a klinikai gyakorlóhelyeken folytatott szimulációs oktatást és annak módszertani kihívásait bemutassuk az egészségügyi szakembereknek és az érdeklődőknek – mondta el portálunknak a konferencia megkezdése előtt Gebriné dr. Éles Krisztina, az esemény szervezője. A Debreceni Egyetem Egészségtudományi Karának adjunktusa hozzátette: a konferencia alapgondolatát az adta, hogy a résztvevők megismerhessék, milyen tapasztalatok halmozódtak fel eddig és milyen távlatok nyílnak a szimulációs oktatás területén az egészségügyi oktatás különböző szintjein, valamint hogy egy workshop keretében az érdeklődők megismerjék a skill laborok működését.
Gebriné dr. Éles Krisztina elmondta, a skill laborok korábban hiányzó láncszemek voltak az elméleti és a klinikai oktatás között, melyekben magas szakmai színvonalú gyakorlati készségeket sajátíthatnak el a hallgatók mind a graduális, mind a posztgraduális képzések, továbbképzések során. 

Új kihívások

A konferenciát dr. Móré Marianna, a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar dékánja nyitotta meg. Elmondta, 1960-ban gyártották le az első szimulációs babát, aminek az arcát egy, a Szajnába fulladt gyönyörű francia nő arcáról mintáztak. – Ilyen szimulációs babákat a mai napig használunk, de vannak ezen a téren változások, újítások, ilyen például a VR-szemüveg. Nem elképzelhetetlen, hogy a hallgatók 5 vagy 10 év múlva egy ilyen eszközt viselve „sétálnak” majd egy ember testében – tekintett előre a dékán.
– Az egészségügyi szimulációs oktatás célja nem az, hogy helyettesítse a betegágy melletti, klinikai oktatást, hanem az, hogy hidat teremtsen az elméleti és a gyakorlati képzés között, felkészítve a hallgatókat a valódi egészségügyi életpálya új kihívásaira – fogalmazott köszöntőjében dr. Szűcs Attila, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház főigazgatója, aki kiemelte, örül annak, hogy ez a rendezvény már a második a sorban, és reméli, hogy sok ehhez hasonló követi még a jövőben.
Németh Norbert, a Debreceni Egyetem Általános Orvosi Karának Interaktív Orvosi Gyakorlati Központjának vezetője azt kívánta, legyen minél hosszabb életű ez a rendezvény, és folytatódjon ez a hagyományteremtő munka. Nagy Szabina, Nyíregyháza önkormányzati képviselője hozzátette: fontos, hogy a városban minőségi szakembereket képezzenek, kiemelten igaz ez az egészségügyre is.
A konferencia plenáris ülésén az orvos és egészségtudományi képzéseket folytató egyetemek és a gyakorlóhelyek előadói foglalták össze a hazai szimulációs oktatás helyzetét, ismertették az alkalmazott módszereket, felvázolták a lehetséges jövőképeket és az egyetemi képzésfejlesztés irányait. A délutáni workshop lehetőséget nyújtott a gyakorlati tapasztalatok közvetlen megbeszélésére, az infotechnológia újdonságainak megismerésére az egészségtudományi képzési területeken az ápolás és betegellátás alapszak szakirányainak megfelelően, kiemelten fókuszálva az ápoló-, a szülésznő-, a mentőtiszt- és a védőnőképzésekre. A résztvevők a Jósa András Tagkórház skill laborját is végigjárhatták.