A szakmai programok mindenki javára válnak

Lassan közeledik a karácsony, ilyenkor még nagyobb a vásárlási láz, azonban a tudatosságra most is oda kell figyelni. Az ellen­őrzött helyi termékek vásárlásával mindenki jobban jár: a kézművesek, a gazdák, a vármegye és így az egész ország gazdasága is fellendül, a vásárló pedig biztos lehet benne, hogy minőséghez és értékhez jut hozzá.

Tanulmányút a határon túl 

Már többször is írtunk róla, hogy Nyíregyházán a Foglalkoztatási Paktum keretében évek óta összefogják és térítésmentesen segítik a helyi termelőket, vállalkozásokat, kézműveseket, hogy minél szélesebb körben tudják népszerűsíteni a termékeiket, helyet biztosítanak különböző városi rendezvényeken, a Búza téri piacon, részt vehetnek a termelők szakmai fórumokon, workshopokon vagy például vállalkozói termékfejlesztési képzéseken. 
A Made in V4 – Legyen a helyi termék a közös értékünk! című projekt keretében a „Made in Nyíregyháza” helyi termelői és kézművesei szakmai tanulmányutakon vehettek részt a határon túl is. A partnerséget vállalt szervezetek (a magyarországi Európai Határvárosok Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás, a lengyelországi Gorlice város és a szlovákiai Nagykapos és Vidéke Társulás) lehetőséget teremtettek a helyi termelők számára, hogy megmutathassák eredményeiket, gazdatúrákon és termelői látogatásokon vegyenek részt, tapasztalatot cseréljenek más termelőkkel, és a helyi jó gyakorlatokat megismerjék. A nyár végén Gorlicébe és környékére utazhattak a helyi gazdák, most ősszel pedig Nagykaposon, az idén 20 éves Magyar Közösségi Házban fogadták a határon túlról érkező csoportokat. Gabri Rudolf, a Nagykapos és Vidéke Társulás elnöke, valamint Ilko Mónika, a Háztáji Vásárudvar gazdasszonya köszöntötte a résztvevőket. A szlovák kisvárosban a gorlicei és nyíregyházi kézművesek és termelők a szívélyes fogadtatás után újból színvonalas háztáji vásáron, valamint gazdatúrával egybekötött szakmai programokon vehettek részt, és gyarapíthatták tudásukat.

Értékteremtő erő 

Kerekréti István méhész, a Kerekréti Méz tulajdonosa mesélt arról, hogy milyen élményeket rakott az emléktarisznyájába ezen a tanulmány­úton. 
– Szolid, de minden sarkában rendezett Magyarság Háza épületkomplexumba érkeztünk. Az udvaron egyszerű elemekből összerakott, mindenkinek egységes feltételek melletti eladást biztosító állványokkal találkoztunk. Bent az épület falain emléket állítottak mind a saját, mind a népünk múltjának. Csodálattal töltött el a magyarságtudatuk és az anyaországhoz való ragaszkodásuk, élményszámba ment a közösségük értékteremtő ereje – mesélte a méhész, és hozzátette, a bemutatkozó előadások után még türelmetlenebbek és kíváncsibbak lettek, hogy vajon milyen is lehet a gazdaságuk, mit is csinálnak másképpen az ottani termelők. 

A Magyar Közösségi Házat, munkájukat és tevékenységeiket Lakatos Denisza projektmenedzser ismertette, majd sorban mutatkoztak be a helyi termelők: az Ilko Farm tulajdonosa, Ilko Zsolt a haszonállat-tenyésztés mindennapjaiba nyújtott betekintést, a Slov-Ukra Trans Kft. tulajdonosa, Szabó Ferenc pedig a gyümölcsfeldolgozásba (alma, homoktövis és berkenye), míg a Zlatý nektár méhészetet Máté Csatlós Eszter méhész mutatta be, valamint a méhészeti termékek készítésének rejtelmeibe avatta be az érdeklődőket. A jó gyakorlatok elméleti megismerése után délután farmtúrákra indultak a résztvevők, ahol személyesen is megbizonyosodhattak a gazdaságok működéséről, mindennapjairól.

Új praktikákat láthattak 

– Az első helyszín a Zlatý nektár, Máté Csatlós Eszter és Máté Zoltán méhész házaspár méhészete volt. Ideális környezet a méhek számára, és egy ékszerdobozhoz hasonlítható boltocska fogadott bennünket. Látszott, hogy ott a család minden tagja szorgosan és kitartóan kiveszi a részét a munkából, egyik különlegességük a mézbor. 
– A második állomáson, a Slov-Ukra Trans Kft. kisüzemében a tulajdonos mutatta be feldolgozás közben az alma útját a konténertől a kész termékig. Az üzem méretének megfelelő, jó karban lévő gépeket láttunk. Még az automata ládamosóról is mélyre ható felvilágosítást kaptunk, ami a saját vizét forgatja vissza, a hiányzó mennyiséget visszapótolja, és hozzá adagolja szükség szerint a mosószert – részletezte Kerekréti István. 
Az utolsó állomásként egy állatokkal teli tanyára, az Ilko Farm családi birtokra látogattak el a projekt résztvevői. A jól működő gazdaságról a tulajdonos mesélt az érdeklődőknek, miközben igazi „tanyasi finomságokat” kóstolhattak. 
– A vacsora előtt Hajdók Pál szőlész-borász beszélt a borairól. Bár nem vagyok borfogyasztó, de sok minden újat hallottam a szőlőről és a bor készítéséről is – sorolta Kerekréti István, és sajnálatát fejezte ki, hogy az időjárás és az időhiány miatt nem jutottak ki a pincészetébe. 
A részt vevő partnerek és gazdák rengeteg új praktikára, tapasztalatra és kapcsolatra tehettek szert, amiket remélhetőleg az elkövetkezendő években is tudnak majd hasznosítani. 

KM 
 

Fotók: Foglalkoztatási Paktum