A test és lélek fájdalma

 A nők elleni, családon belüli erőszak nem magánügy, társadalmi érdek, hogy a nők biztonságban éljenek – erre hívja fel a figyelmet a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja november 25-én. A számok önmagukban is döbbenetesek, hazánkban minden ötödik nőt rendszeresen bántalmaznak, az agresszió pedig sokszor végzetes, hetente meghal egy nő családon belüli erőszak áldozataként, az elkövető legtöbbször élettárs, házastárs vagy volt partner.
– Megyénkben tavaly hozzátartozói erőszakkal kapcsolatos bűncselekmény miatt 959 esetben járt el a rendőrség, közölük mintegy 800-an nők. A sértettek, bántalmazottak között vannak 60 év felettiek, aktív felnőttek és 18 éven aluliak is – mondta dr. Kovács Attila rendőr alezredes a Nyíregyházi Áldozatsegítő Központban tartott beszélgetésen. – S ezek csak azok az ügyek, amelyek a rendőrség tudomására jutottak, a látencia miatt ugyanis lehetetlen megbecsülni, hány esetben marad rejtve az erőszak. A nők legyenek bátrak, kérjenek segítséget, mert nincsenek egyedül! – üzeni a világnap és ezt erősítették meg a szakemberek is.

– A nők elleni erőszak össztársadalmi probléma, aminek az egyik legnagyobb sajátossága, hogy a legtöbb esetben a négy fal között történik, és az elszenvedő nem biztos, hogy olyan helyzetben van, amiben segítséget tud kérni. Sokszor külső jelzés vezet el minket is az ügyfélhez – mondta pénteken a Nyíregyházi Áldozatsegítő Központban dr. Jászai Áron koordinátor. A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja alkalmából a Nyíregyházi Család- és Gyermekjóléti Központ vezetőjével és a vármegyei rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának vezetőjével arról beszélgettek, van segítség, hogy az ilyen élethelyzetből, bántalmazó kapcsolatból kiléphessenek az áldozatok.
– A nők legtöbbször szégyenként élik meg, ami velük történik, magukba rejtik a fájdalmukat, a megalázottságot, a kiszolgáltatottságot, a kontrollvesztést. Lassú folyamat, amíg tudatosul bennük, hogy bántalmazó kapcsolatban élnek és mernek lépni, segítséget kérni. A fizikális bántalmazásnak látható jelei vannak, ám a lelki terror, a szabad önrendelkezési jogtól, pénztől megfosztás, a mozgásban korlátozás, barátoktól való eltiltás láthatatlan, azonban vannak árulkodó jelek, amikre ha figyelünk, mi magunk is segíthetünk – hangsúlyozta dr. Jászai Áron, aki a reciprok családi erőszak áldozatokról is szólva kifejtette: ennek sajátossága, hogy a gyermeket is bántalmazás éri, akár a feleségét verő apától, akár a bántalmazott anyától, vagy mindkettőtől. Ilyen esetekben azonnal értesítjük gyermekvédelmet, hogy kapjanak maguk mellé egy olyan szervezetet, ami folyamatos támogatást tud nekik biztosítani. Áldozatsegítő központként néhány segítő beszélgetésig vagyunk kapcsolatban az áldozatokkal, felvilágosítjuk őket a jogaikról, jogi, pszichológiai segítséget adunk. A kormányhivatalon keresztül pedig azonnali pénzügyi segély biztosítására is van lehetőség – sorolta az áldozatsegítő koordinátor.

Menekítési idő

– Jogszabályi kötelességünk a jelzőrendszer – aminek tagjai az egészségügyi intézmények éppúgy, mint az oktatási-nevelési, szociális intézményekben dolgozók – működtetése, amely születéstől a halálig felöleli azokat az eseteket, amikor valaki veszélyben van, bántalmazzák. A társadalom felelőssége, hogy a környezetünkben élőkkel szemben ne legyen közömbös, s ha családon belüli erőszakról van tudomásuk, jelezzék a hatóságoknak, a segélyszolgálatoknak. A legfontosabb jelzőrendszeri tag pedig maga az állampolgár, aki bármilyen élethelyzetben szemtanúja lehet olyan esetnek, amikor szükség van bejelentést tenni. – Nem kell minősíteni, csak a tényeket elmondani – magyarázta Lengyelné Pogácsás Mária.
– Amennyiben a bántalmazás szó szerepel a bejelentésben, azonnal jelezzük a rend­őrségnek, ebben az esetben nincs vesztegetni való idő. A rendőrség ilyen esetben hivatalból büntetőeljárást indít, a sértett nem mérlegelheti, hogy feljelenti-e a bántalmazót, vagy sem. A rendőrség rendelheti el az ideiglenes megelőző távoltartást. Ezt mi menekítési időnek hívjuk, ebben a 72 órában van arra lehetőség, hogy az anyát és gyermeket biztonságba helyezzük, de gyakran azt látjuk, hogy az anya visszatér a bántalmazóhoz. Olyan játsz­ma ez, amiből nehezen tud kilépni, ehhez kell a pszichológus, életviteli és életvezetési tanácsadók, akik irányt tudnak mutatni, hogy ne legyen újra és újra megalázott, bántalmazott. De ez csak akkor lehet sikeres, ha valóban ki akar lépni, ha tud tenni önmagáért és a gyermekéért. Senki helyett nem tudjuk megoldani a problémát, de segítséget, tanácsot adhatunk, és nagyon sokáig tudjuk az ügyfelek kezét fogni, és meg is tesszük – hangsúlyozta Lengyelné Pogácsás Mária, s megjegyezte: a koronavírus, a háború okozta energiaválság és infláció miatti nehéz évek nagyon rosszul hatottak a mentális egészségre, ami sok esetben agresszióhoz és erőszakhoz vezet.
S bármilyen megdöbbentő, nem ritka, hogy felnőtt gyermek emel kezet az édesanyjára, mert a bántalmazó kapcsolatban ezt a mintát látta otthon az apjától, azt követi.

Elindult egy paradigmaváltás

– A rendőrség csak olyan ügyekben tud intézkedni, amik a tudomására jutnak – utalt vissza a jelzés fontosságára dr. Kovács Attila. A vármegyei rend­őr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályvezetője szerint elindult egy paradigmaváltás, bátrabban mernek a nők segítséget kérni, a rokonok, barátok pedig jelezni, ha baj van.
– Vannak figyelmeztető jelek, ha egy nő minden barátjával megszakítja a kapcsolatot, ha nem hoz önállóan döntéseket, érezhetően félelemben, kiszolgáltatottságban él, utalhat a bántalmazó kapcsolatra – mondta az alezredes. Elhangzott, a nőknek szakítani kell azzal az ábránddal is, hogy mindenkit képesek megváltoztatni. Ha egy kapcsolat úgy indul, hogy drog, alkohol- vagy mentális problémák vannak, az meghatározhatja a jövőt. Sokan esnek abba a csapdába, hogy a rossz kapcsolatot gyermekvállalással akarják menteni. Ekkor pedig még nehezebb kilépni az ördögi körből.