Ásatásokon a tűzoltósági főfelügyelő

Tudja, hogy hol történt, azt is, mikor történt és tudja, hogy jutunk el oda vonattal… sőt azt is tudja, hogy mi van a föld alatt! Ő Leskovics Zoltán tűzoltó alezredes, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltósági főfelügyelője, akinek történelem-földrajz szakos tanár végzettsége is van, dolgozott a MÁV-nál is és évek óta régészeti ásatásokon segédkezik - olvasható a Katasztrófavédelem elektronikus magazin 96. számában.

Szenvedélye a történelem

Leskovics Zoltán közel harminc évvel ezelőtt került a záhonyi tűzoltóságra. Beosztott tűzoltóként, később szolgálatparancsnokként több éves tűzoltószakmai tapasztalatot szerzett, majd kilenc évig irányította a különböző szintű műveleteket (vár)megyei ügyeletesként. 2011-től tűzoltósági felügyelő, majd 2012-től főfelügyelő Szabolcs-Szatmár-Beregben.

„Egy évet álltam a katedrán a főiskola elvégzése után, de a hivatástudat és a szívem visszahúzott a tűzoltósághoz. Ám a történelem még mindig a szenvedélyem! Különleges hobbim is akad: ha lehetőségem és időm engedi, térségbeli régészeknek igyekszem segíteni. Az első ilyen élményem Nyírkarász határában volt a 2000-es évek elején, egy halomsír ásatásán vehettem részt, ott volt az első önálló sírfeltárásom.”

A Jósa András Múzeum régészei idén tavasszal, egy terepbejárás során honfoglalás kori temetkezési helyre bukkantak Szabolcs határában. A tizedik századi temető feltárása november közepén kezdődött meg. A térség tűzoltósági főfelügyelője is ott volt!

„Detektorokkal is pásztázhattam a területen. Mindig különleges élmény egy-egy ilyen régészeti lelőhely feltárása. A kutatóárokban mintegy húsz sírt azonosítottak a szakemberek, akiknek tíz nap alatt alapos és gyors munkát kellett végezniük, többek között azért is, mert részben mezőgazdasági területekről volt szó.”

Egy arab érmét is találtak az egyik sírban, amely vélhetően portya vagy kereskedelmi tevékenység révén kerülhetett hozzájuk. A magyarság ebben az időszakban még nem vert saját pénzt, ám a külföldieket előszeretettel használták, sokszor ruhadísznek. A szabolcsi érmét is átfúrták két ponton.

Gazdag sírhelyek

A köznépi sírok mellett két gazdagabb sírhelyet is találtak a régészek. Egy férfi és egy nő nyughelyei ezek, és a leletek alapján a férfi valószínűleg a katonáskodó középréteghez tartozott. Fegyvere volt, megtalálták a nyíltegeze maradványait, valamint négy nyílhegyet. Tarsollyal is rendelkezett, ám az valószínűleg bőrből vagy textilből készülhetett, mivel csak a benne lévő kést, kovakövet és csiholót találták meg. A mellette nyugvó fiatal nő sírja is érdekes volt, ugyanis olyan régészeti leletekre bukkantak benne, amik egyedülállóak a Kárpát-medencében.

„A nő egy veretekkel dúsan kirakott gallérú inget viselt, amikor eltemették, és nem csupán az ezüstveretek, de a textil egy része is épségben megmaradt! Ráadásul egy olyan övcsatot is találtak a régészek, amely vélhetően Bizáncból kerülhetett hozzánk.”

A régészek által végzett geofizikai felmérések alapján a szabolcsi földvárnál építménymaradványok lehetnek a földfelszín alatt – Leskovics Zoltán tűzoltó alezredes azt mondja, ha annak feltárásai további szakmai támogatás esetén megindulnak, ott a helye neki is!