Célzott sószórást végeznek a közútjainkon

Elsődleges cél, hogy az útfelület ne csússzon, de az élővilág védelmére is figyelnek.

Bednárik Mónika

Forrás: MTI-archív

– A Magyar Közút Nonprofit Zrt. a téli időszakban nemcsak aktív síkosságmentesítést, hanem ha kell és van rá lehetőség, akkor megelőző sószórást is végez – válaszolta megkeresésünkre Pécsi Norbert Sándor, a síkosságmentesítési körképünkben. A társaság szóvivője hozzátette: az elmúlt években bár a havas napok száma kevesebb volt, az éjszakai és reggeli fagypont körüli hőmérséklet egyre inkább jellemző. Ilyenkor a párás, ködös időben az utak is csúszóssá válhatnak.
– Pont azért veszélyesek ezek a helyzetek, mert első ránézésre nedvesnek tűnhet a burkolat. Az ilyen szituációk miatt végzünk célzottan sószórási munkákat – hangsúlyozta. – Mérnökségeink is folyamatosan figyelik az időjárási előrejelzéseket, a HungaroMettel állandó kapcsolatban állunk, tőlük további háttér-információkat is kapunk a várható időjárási helyzetekről. Vannak saját útmeteorológiai állomásaink az utak mellett, és természetesen útellenőri szolgálatunk is folyamatosan járja az utakat. Ezen információk alapján döntünk arról, hogy hol, mikor, milyen beavatkozásokra van szükség – közölte.

Nedvesített sószórás

Pécsi Norbert Sándor kifejtette: ha lefagyásveszély áll fenn, akkor is elkezdik a megelőző sószórási munkákat, ha száraz és napos az időjárás, hiszen ha szükséges, közel 2130 kilométernyi útszakaszon kell beavatkozniuk Szabolcs-Szatmár-Beregben.

– A vármegyében öt telephelyről rajzanak ki a gépeink, és meghatározott sorrend szerint végezzük a munkát. Ha száraz az időjárás, sok esetben úgynevezett nedvesített sószórást végzünk kalcium-klorid-oldat felhasználásával, hogy az autók menetszele ne tudja lehordani az útról a kijuttatott síkosságmentesítő anyagokat – avatott a részletekbe a Magyar Közút szóvivője. – Ha pedig havazás várható, a megelőző sószórás abban segíthet, hogy a hó ne tudjon letapadni, azt könnyebben lehessen majd ekézni. De ott is több körben kell beavatkozni (ekézni és sózni), amíg a hóesés el nem áll, hiszen folyamatos havazás esetén ezeket a köröket újra és újra meg kell ismételni.

A felhasznált anyagokkal kapcsolatos kérdésünkre Pécsi Norbert közölte, hogy az útszóró sóhoz gyárilag csomósodást gátló anyagot kevernek.
– Ez a szóróanyag gyakorlatilag azonos a konyhasóval, pusztán a szemszerkezetben és az eltűrt szennyeződésben van eltérés. Teljesen természetes anyag, mely kizárólag fizikai manipuláláson esik át: bányában fejtik és őrlik – tudtuk meg a szóvivőtől.
Nedvesítéshez kalcium-klorid-oldatot használnak. Ezt az anyagot a vegyipar állítja elő, legnagyobb mennyiségben az élelmiszeripar használja szilárdító, állományjavító anyagként tejtermékben, savanyúságokban. Vizsgálatok tanúsága szerint mindkét anyag erősen hidrofil, remekül oldódik és csapadék hatására könnyen kimosódik.
– Ez azért lényeges – tette hozzá a szóvivő –, mert így nem tud felhalmozódni a kiszórt olvasztó anyag, vagyis olyan koncentrációja nem alakul ki sem a padkán, sem a közúti zöldterület talajszelvényében, ami az élővilágot, növényzetet veszélyeztetné. Ha ezek az anyagok közvetlenül zöld növényi résszel találkoznak, akkor perzselést, sárgulást okoznak, de tartósan jó oldódásuk miatt nem maradnak a növények felületén, illetve a gyökérzónában. Olcsón, nagy mennyiségben elérhetők, hátrányuk pedig a korróziós hatásukban rejlik.
– Korábban a közterületeken, vagyis olyan helyszíneken tiltották meg az útszóró só használatát, mint közparkok, járdák térsége, ahol közel lehetnek a fás szárú növények is, és sokszor kézi erővel juttatták ki a síkosságmentesítő anyagokat, így azok egyenletes elosztása és koncentrációja is nehezebben volt kontrollálható. De a törvényi előírások szerint a társaságunk és az önkormányzatok által kezelt utakon továbbra is alkalmazható az útszóró só – fejtette ki kérdésünkre a Magyar Közút szóvivője.

Olvasztó és korróziós hatás

– A jelenleg a piacon elérhető egyéb anyag a zeolit, mely bányászott ásványi anyag, szintén sóval, vagy kalcium-kloriddal keverve árusítják. Az olvasztó hatást itt is a só és a kalcium-klorid adja. Hátránya, hogy jelentős mennyiségű ballasztanyagot tartalmaz, ami olvadás után a burkolt felületen visszamarad – mondta az egyéb, a síkosságmentesítéshez felhasználható anyagokkal kapcsolatban Pécsi Norbert Sándor, hozzátéve: ajánlják még a pelyhes kalcium-kloridot is.
– Mi ezt az anyagot oldatként használjuk, így jóval kisebb mennyiség elég belőle. Ezen anyagok, a hatóanyaguk miatt az általunk használt anyagokkal azonos korróziós hatásúak, környezetterhelésük is azonos. Ajánlanak más vegyipari termékeket, főként nitrogéntartalmú műtrágya- hatóanyaggal (karbamid). Ezek jelentősen drágábbak és hasonló, vagy nagyobb korróziós hatással bírnak – tette hozzá. A szilárd készítmények nagy mennyiségű ballasztanyagot tartalmaznak, korróziós hatásuk erős, és a környezetterhelésük is jelentős.

– Legújabban a kalcium-magnézium-acetát-oldatot ajánlják alternatív olvasztó anyagként – sorolta az alternatívákat. – Ezzel kapcsolatban még nem találtunk beszámolót üzemi mértékű gyakorlati tapasztalatról. A környezeti hatást tekintve a gyártás-előállítás hatását ugyanúgy számba kell venni, mint a kijuttatott anyag életútját. A jelenleg használt anyagoknál árban, elérhetőségben, olvasztóhatásban, gyártási és felhasználás utáni környezeti terhelésüket tekintve kedvezőbb mentesítő anyaggal még nem találkoztunk – közölte.