Regényes berényházi történet a megfigyelések mesteréről

Kulcsár Attilát sokan az épületeiről ismerik, másoknak inkább a tárcái ugranak be a nevét hallva. Úgy véli, az építészet a művészetek anyja, saját magát elfuserált irodalmárként aposztrofálja.

Az Ybl-díjas építész keze nyomát lakóházak, iskolák, templomok őrzik – Nyíregyházán például a Sárga dombház, a Piros ház, a művészeti szakgimnázium vagy a sóstóhegyi református templom –, de nem csak tervez, ír is.

Haikuk, limerickek

Középiskolás kora óta ez a szenvedélye, immár több mint negyven éve publikál. Szépirodalmat, építészeti írásokat, karcolatokat, rádiójátékot, tárcákat jegyez, hai­ku­kötete is megjelent már, de a limerick sem áll tőle távol, sőt! Akik ott voltak a III. Nyírségi Limerickíró Bajnokság döntőjén, biztosan emlékeznek: a verseny történetében ő volt az első, aki úgy diadalmaskodott az egyéni fináléban, hogy a győztes csapatnak is tagja volt. Humoros ötsorosait a Szerdát mondott csütörtököm – 500 limerick című kötetben gyűjtötte össze, nemrégiben pedig megjelent első regénye, A felmérnök.

Colstok és lenmadzag

A történet Berényházán játszódik, főhőse pedig a felmérnök, aki csupán néhány éve költözött a városba, és a nevét senki sem ismeri. Fontosabb ember, mint az építész, hiszen valamit kitalálni nem nagy kunszt, de azt tudni, hogy egy épület hol álljon és meddig tartson, az igen.

Biciklivel közlekedik, aktatáskájában colstok, lenmadzag és zseblámpa, ügyfelei a 411-es kocsma egyik pultjánál találják meg. Ami kivételessé teszi, az a sajátos képessége: a lézeres nézése. Sötétben, több száz méterről is fel tudja mérni a távolságot, mindezt azért, mert gyerekként a padlás kémlelő­nyílásából nézte a szemben lakó lányt, és olyan lett a szeme, mint egy teleobjektív. Elmehetett volna mutogatni a tudományát egy cirkuszba, ehelyett egy tervezőirodában lett hivatalsegéd, majd műszaki segédrajzoló – egészen addig, amíg ki nem rúgták. Az igényes mérések mestere volt, nem esett kétségbe. Mindenkinek bedolgozott, és a maga ura lett. – Mindenkinek van egy regénye, csak meg kell írni – mondta a könyvbemutatón a megyei könyvtárban Kulcsár Attila, és hozzátette: természetes, hogy a hivatása is megjelenik a regényben. – A műszaki értelmiségről sokan hajlamosak megfeledkezni, holott ők alkotják a tudományos élet szereplőinek felét.

Nincs kit megfigyelni

– Nem véletlen, hogy Berényháza a történet színhelye, de szerinte kockázatos, ha nagyon könnyen beazonosítható egy város vagy egy szereplő, mert ha van, aki másképpen emlékszik a dolgokra, meghazudtolhatja, ezért muszáj egy kicsit mindent elrejteni. – Ha nagyon szigorúan veszem, a felmérnök III/III-as ügynök volt, aki ma is megfigyelne, de már nincs kit: a közösségi oldalakon az emberek önként mesélnek magukról – mondta.

Fiktív város, fiktív helyszín

– Ez egy mentalitás- és politikatörténet, fiktív várossal, fiktív helyszínekkel, de ha nagyon akarjuk, minden felismerhető – mondta ismertetőjében Karádi Zsolt. – Ahogy fokozatosan feltárul a felmérnök múltja, és előkerülnek azok az emberek, akikről annak idején jelentett, és akik most leleplezhetik, a humoros, ironikus hangvétel drámaivá válik. Utalások hangzanak el a Bűn és bűnhődésre és Az ember tragédiájára is, de azt nem mondhatjuk ki egyértelműen, hogy a felmérnök lenne az áldozat. Monológok sorából bontakozik ki a történet, ami mögé kell látni, és annak, aki szereti a nyelvi bravúrokat és a szorongató létmagyarázatot, nagyon fog tetszeni A felmérnök.

SZA