Irányt mutat, erősíti az összetartozás érzését

– Óvodás voltam, amikor nagymamám először vitt el néptáncra. Akkor annyira nem voltam lelkes az ötlettől, ezt azóta is emlegeti, de mint kiderült, nem lehetek eléggé hálás neki ezért.

Hatodikos lehettem, amikor ráébredtem, hogy a tánc számomra több mint hobbi. Úgy éreztem, hogy nem történhet semmi olyan az életemben, ami miatt abbahagynám, pedig akkoriban nem volt „menő” néptáncolni, olykor be-beszólogattak emiatt, de bennem volt a dac, a „csak azért is” érzése.

Felvételiztem a Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskolába, ahová be is jutottam, emellett a Szabolcsban táncoltam, de az Igrice Néptáncegyüttesnek is tagja voltam három évig. Bíró József „Jaffás” halála után, 2017 októberében kaptam a megtisztelő felkérést, hogy vegyem át a posztját, így lettem a Szabolcs művészeti vezetője – árulta el Gergő, aki akkor már a Táncművészeti Főiskola hallgatója volt, és ő vezette a nyíracsádi Eördögh Forgó Néptáncegyüttest.

Az alapszak elvégzése után mesterképzésen folytatta a most már egyetemet, ahol jövőre végez. – A Bíborka Alapfokú Művészeti Iskolában dolgozom főállásban, hét osztályom és egy csoportom van a kertvárosi általános iskolában, emellett besegítek a Tengertánc Alapfokú Művészeti Iskola szakköröseinél.

Az egyetem befejezése után egy kicsit könnyebb lesz majd, de nem vagyok elégedetlen, nagyon szeretem, amit csinálok, máshogy nem is lehet. A tánc az életem, ez határoz meg engem, örömömet lelem benne.

A magyar népi kultúra hihetetlenül színes és változatos, nem telik el úgy nap, hogy ne tanulnék valami újat. Fontos, hogy megőrizzük mindazt, amit az elődeink hagytak ránk. A tánc és a közösség nevel, irányt mutat, értéket képvisel, erősíti az összetartozás érzését. Nagyon sokat ad, amitől az ember több lehet.

CsA