Felvételek a Cantemusról a zene házában

Operatőrök szállták meg az elmúlt pénteken a nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskolát. Megörökítettek ének-zenei órákat, énekkari próbákat, sőt a forgatócsoport délután az oktatási intézmény két végzős osztályát még a Kossuth térre is elkísérte, ahol a nyolcadikos fiatalok egy kis szabadtéri koncertet adtak a város lakóinak.

Kodály Zoltán zenepedagógiája

– A budapesti Városliget-projekt része a most épülő Magyar Zene Háza. Tervezünk oda egy zenetörténeti kiállítást, ami elindul az ősi időkben a mágiával, a zene születésével, s eljutunk tulajdonképpen napjainkig. Ez a tárlat több évszázadot, évezredet ível át, érinti az európai és a magyar zenét is, láthatjuk majd a kettő párhuzamos fejlődését. A kiállításon lesznek olyan pontok, ahol el lehet mélyedni a zenében. Abban a térben, ahol Bartók Béla és Kodály Zoltán munkásságát és műveit mutatjuk be, az egyik fejezet a zenepedagógiáról szól. Úgy gondoltam, hogy Kodály zenepedagógiáját nem tudnánk jobban megmutatni, mint a nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskolában készített felvételekkel és Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagy munkásságával – mondta el érdeklődésünkre Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

– Az iskola ének-zenei oktatásának teljes keresztmetszetét be szeretnénk mutatni Szabó Dénes tanár úr óráitól kezdve egészen az énekkari foglalkozásokig. Ezekből alakul majd ki aztán egy néhány perces összeállítás a kiállításon.

Élményekre épül

Mit lehet már most tudni erről a kiállításról? – kérdeztük Batta Andrást, megragadva az alkalmat, hogy a legilletékesebb személy tájékoztathatja olvasóinkat a nem mindennapi vállalkozásról.

– Nagyon látványos lesz a kiállítás, s alapvetően élményekre épül a különböző installációknak köszönhetően. Az a cél, hogy egy-egy korszakot, a zenének egy-egy jelentős állomását úgy mutassuk meg, mintha a látogató abban az adott korszakban járna, élne. Mondok egy példát erre. Az európai többszólamú zene kezdődött a gregoriánnal, az egyszólamúsággal, s ezt úgy érzékeltetjük, hogy a kiállítás részeként egy templom belsejébe lép be a látogató, ahol két szerzetes énekel egyszólamú gregoriánt, majd ez egyszer csak kétszólamúvá válik. S ahogy továbbmegyünk a templomban, gótikus belső fogad bennünket, ott már négy szólamot hallunk, s ha még továbbhaladunk, ott már a reneszánsz jegyében egy gyönyörű aranykupola alatt a korszak kiemelkedő zeneszerzőjének, Palestrinának szerzeményével zárjuk ezt a részt. Mindenki megérezheti, átélheti az európai többszólamúság több évszázadon történő fejlődését.

Milyen környezetet kap vajon Szabó Dénes tanár úr és a Cantemus kórus? – vetődött fel óhatatlanul a kérdés.

– Bartók és Kodály munkásságának színhelye egy nagy szoba lesz, mintha a két zeneszerzőhöz vendégségbe érkeznénk. A teremben különböző tárgyak fogadják a látogatókat. Például egy népi motívumokkal díszített szekrény, amit ha kinyitunk, a Háry Jánosból láthatunk részleteket bábfigurákkal. Egy tükörben a látogató először saját magát látja, majd Bartók Béla arcára vált át a kép, utána pedig a Kékszakállú herceg metamorfózisa következik be. A férfilélek mélyére nézhetünk, hiszen a Kékszakállú annak a jelképe. Számos hasonló látványosság lesz még a kiállításon. Az épület az év végére készül el a japán Sou Fujimoto elképzelése szerint. Az építész úgy tervezte meg, hogy az épület összhangban legyen a természettel, harmonikusan épül be a fák közé a létesítmény.

A Nyíregyházán készített összes felvétel bekerül a Magyar Zene Házába vagy más céllal is készültek felvételek?

– Itt a Kodály-iskolában mindig a bőség zavarával küzdünk. Nem először járok Nyíregyházán, voltam már itt hivatali úton a Virtuózokkal, és forgattam a Partitúra című műsornak is, valamint többször visszatértem ide magánszemélyként. Mindannyiszor az jelentett gondot, az ember mit hagyjon ki ebből a rengeteg csodából. A kiállításon csak pár perces összeállítás lesz látható az iskoláról és a Cantemus kórusról, de a kodályi pedagógia lényegét megismerhetik a látogatók. Mondtam az operatőröknek, mindent vegyünk fel és tegyünk el, hátha még egy nagyobb dokumentumfilmet is össze tudunk majd állítani belőle. Az iskola teljes zenei keresztmetszetét felvettük. Bementünk két tanórára, voltunk az alsósoknál és a felsősöknél is. Bár a tanulók már a vakációt élvezik, a tanár úr hívott be diákokat a felvételek elkészítése érdekében. Részt vettünk a vegyes kar és a leánykar próbáján is. Megörökítettünk produkciókat is itt az iskolában és kint a Kossuth téren. Azért javasoltam ezt az intézményt, mert Kodály elvei itt a mindennapi gyakorlatban nyomon követhetőek – mondta az ügyvezető igazgató, akitől azt is megkérdeztük, hogy intézményvezetőként és magánemberként mit vár a Magyar Zene Házától.

Rendhagyó énekórák

– Azt tervezem, hogy kézen fogom az unokáimat, elviszem őket oda, s figyelem, mennyire élvezik mindazt, ami ott történik. Fontos tudni, ez nem csak a klasszikus zene háza, a világ különböző népeinek zenéjével is találkozhatnak a vendégek. Lesznek továbbá gyermekműsorok, szórakoztató családi programok, a zene sokfélesége és csodája tölti meg ezt a házat tartalommal. Célunk, hogy hétfőtől péntekig minél több diák jöjjön hozzánk az iskolájuk szervezésében. A kiállítás megtekintése mellett feladatokat is kapnának: lenne közös éneklés, közös zenélés, beülhetnének egy koncertre is, vagyis közel kétórás tartalmas programot szeretnénk összeállítani egy rendhagyó énekóra keretében. Örülnénk annak, ha Nyíregyházáról és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből is minél több oktatási intézmény elhozná a diákokat a Magyar Zene Házába – tette hozzá Batta András.

Fontos tudni, ez nem csak a klasszikus zene háza Batta András