Középkori utazás a Bordó Sárkány „szárnyán”

Negyvenöt percnyi utazás a középkorba a zene szárnyán. Ismerkedés a kobozzal, a citerával, a középkori dudával, a mandocelloval, a kétfenekű dobbal. Dióhéjban így foglalható össze az a koncert, amit az elmúlt napokban vármegyénkben bemutatott általános és középiskolás diákoknak a Bordó Sárkány együttes a Filharmónia Magyarország szervezésében az ifjúsági bérletsorozat keretében.

Férfias és lovagias eszmevilág

Az egyik nyíregyházi fellépés előtt beszélgettünk az együttes vezetőjével és két olyan tagjával, akik egykoron a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnáziumban érettségiztek.

– Már korábban is játszottam egy olyan együttesben, amely középkori zenét játszott.  Amikor kiléptem abból a zenekarból, megalapítottam a szintén középkori muzsikát játszó Bordó Sárkányt, ugyanis erősen kötődöm ehhez a zenéhez, s még jobban belemerültem ebbe a zenei világba, szeretem ennek a kornak az atmoszféráját – mondta el érdeklődésünkre Dickmann Roland. – Különleges oka nincs, hogy ez lett az érdeklődési területem, úgy gondolom, a fiúkhoz mindig is közel állt a középkor férfias és lovagias eszmevilága. Mindehhez még hozzájárultak az irodalmi olvasmányok és a filmek kalandos világa és romantikája, amivel könnyen tud azonosulni egy férfi. A középkorból származó letisztult dallamok is hamar megérintették a lelkivilágomat, az érzelmeimet. S mivel fúvóshangszeres vagyok, nagyon szeretem a bár ókori eredetű, de a középkorban nagyon népszerűvé vált dudát. Főleg a skót dudának és a középkori dudának tetszett nagyon a hangja, s ezek is szorosan kötődnek a középkori zenéhez. A gerincet mindig a középkori zene jelentette, de mindig is alkotó zenész voltam, korán elkezdtem dalokat írni, s már az első lemezünkön is több saját szerzemény is volt középkori hangzásban. Ez a tendencia az idők folyamán megfordult: a legújabb, ötödik lemezünkön összesen tizenegy dal lesz, s ebből nyolc saját szerzemény lesz középkori köntösbe bújtatva, három dal pedig feldolgozásként kerül az albumra.

Névadó a Sárkányrend is

Hogy illik ebbe a középkori hangulatba a Bordó Sárkány elnevezés? – kérdeztük a zenekar alapítójától.
– A „bordó” elnevezés a hangzásra utal, amikor egy hangszernél  megjelenik egy folyamatos alaphang, s ezt táncolja körül a dallam. Eredete a francia „bourdon” szóra vezethető vissza. Több ilyen „bordó" hangszerűnk is van, például a citera, a duda, de a kobozkíséret is bordóhangzást ad. A sárkány szó pedig utal a középkorra, Luxemburgi Zsigmond Sárkányrendjére,  ami második magyar világi lovagrend a Szent György Lovagrend után – magyarázta Dickmann Roland. –  A zenekar eredeti neve Bordó Sárkány Régizene Rend volt, de a „régizene rend” szavakat elhagytuk, mivel sok a saját szerzemény, ezáltal az arculatunkat is modernizáltuk. Az együttest Szlama Lászlóval alapítottam meg tizenhárom évvel ezelőtt, többen is csatlakoztak hozzánk, végül néhány tagcsere után alakult ki a jelenlegi felállás.
A Filharmonia Magyarország szervezésében több ifjúsági koncertet is tartott a napokban Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a Bordó Sárkány együttes. Vajon a diákok hogy fogadták a középkori zenét? – hangzott el egy újabb kérdés.
– Az általános iskolás diákok nagyon oldottak, felszabadultak, nagyon könnyű beszélgetést kezdeményezni velük. Megkérdezzük például, milyen hangszer van a kezünkben, mit tudnak róla, vagyis bevonjuk a műsorba a közönséget. A középiskolásoknál már nincs ilyen könnyű dolgunk, már szégyenlősebb, szemérmesebb, visszafogottabb a 14-18 év közötti korosztály. Ugyanakkor végig látjuk rajtuk a figyelmet, az érdeklődést, együtt élnek az előadással, de ők nehezebben vonhatók be. Az utolsó szám után felcsattanó taps jelzi, hogy figyeltek, hogy tetszett nekik a műsor. Gyakran mondják a tanárok,  hogy azon lemérhető a diákok fokozott figyelme, hogy a koncert alatt nem telefonoztak. Már ez is egy fontos visszajelzés a számunkra. Mivel igen eltérő a két korosztály mentalitása, érdeklődése, másképpen kell beszélnünk hozzájuk, és más a repertoárunk is. Olyan dalokat is előveszünk, amelyeknek a témáját ismerhetik a történelmi tanulmányaikból. Mindegyik koncertre külön készülünk, a műsor megválasztása függ a közönségtől, a korosztálytól. A vármegyében mindenhol jól éreztük magunkat, a diákok és a pedagógusok is kedvesen fogadtak bennünket, nem tudnék kiemelni egy oktatási intézményt sem.
– Szerte az országban fellépünk klubokban, önkormányzati szervezésű rendezvényeken, különböző ünnepségeken. Sok meghívást kapunk külföldről is. Ebben az évben megyünk Németországba, Ausztriába, Norvégiába, Franciaországba, Litvániába, s gyakran szerepelünk Erdélyben is – tette hozzá  Dickmann Roland.

Csodálatos középiskolás évek

A Bordó Sárkány együttesnek két olyan zenésze is van, akik egykoron a Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskolában bővítették zenei tudásukat. Szlama László a zenekarban kobozon, citerán, középkori sípon játszik, illetve énekel is, Fábi János a hegedű, a középkori síp és középkori duda mestere.
– Amikor begurultunk az autóval Nyíregyházára, az az érzés fogott el, hogy életem legszebb öt évét itt töltöttem el. A művészetis éveim csodálatosak voltak. Ugyanakkor furcsa is volt visszajönni, hiszen tizenvalahány éve érettségiztem. Jó érzés volt látni a jól ismert épületeket, de ott volt bennem az a gondolat is, hogy ez a város már nem a második otthon, mint volt egykoron a középiskolás években. Hálás szívvel emlékezem vissza a zeneművészeti tagozat akkori vezetőjére, M. Nagy Andreára, valamint  szakmai tanáraimra. A koboztanárom Rőmer Ottó volt, citerázni kezdetben Agárdi Éva tanított, őt váltotta később Mészáros Béla, Borsi Ferenc és Kallós Angelika. Most már Budapesthez kötődöm. Tanítok a Zeneakadémián kobozt és citerát, meg elméleti tárgyakat, például tanítási módszertant, repertoárismeretet. Egy budapesti művészeti középiskolában is tanítok kobozt és citerát – mesélt életéről Szlama László, aki szintén alapító tagja volt 2010-ben a Bordó Sárkány együttesnek.  
– Akkoriban teljesen más volt a felállásunk, a hangzásvilág kicsit hasonlított a moldvai csángó magyar felállásra: koboz, dob, furulya, duda. Napjainkban, 2023-ban már sokkal több hangszert használunk, a hangosításnak köszönhetően nagyon szépen meg is szólalnak, s ezzel a felállással már jóval több réteghez eljutunk. Bár egyre többen ismernek bennünket, továbbra is rétegzene, amit játszunk. Az ötödik lemezünk már sok saját dalt fog tartalmazni, kilépünk a középkori dallamokból, és a saját vizünkre evezünk.  Meglátjuk majd, hogy ez a zene mennyire hozza közelebb a zenebarátokat hozzánk.
Fábi János a zeneművészeti tagozaton népi hegedű tanszakra járt 2009 és 2014 között.  
– Számomra is meghatározó időszak volt ez az öt év. Kapcsolatépítés szempontjából is jó volt ez az időszak, hiszen itt ismerkedtem meg Lacival, aki később elhívott az együttesbe játszani, igaz akkor már egyetemisták votunk. Nyíregyházán először Rőmer Ottó volt a tanárom, utána pedig Dezsőházi Tamás. Nyíregyházára ritkán szoktam jönni, leginkább akkor, amikor a fellépéseink vannak, ugyanis ha nem Pesten vagyok, akkor Debrecenbe szoktam hazautazni.

M. Magyar László