Különleges séta és időutazás Nyíregyházán

Ragyogó napsütésben gyülekeztek egy kis történelmi sétára az érdeklődők a Kossuth téren. Az egy órás izgalmas programot virtuális időutazással zárták: VR-szemüveg segítségével mindenki visszarepülhetett az 1900-as évek elejére.
A Turisztikai Iroda egyik munkatársa, Tatár Anikó vezette körbe az érdeklődőket a városon, akinek külön öröm volt, hogy nemcsak helyi lakosokat, hanem turistákat is köszönthetett a résztvevők között. Egy kis történelmi visszatekintéssel indult az idegenvezetés, elmondta, hogy az első írásos emlékek a városról az 1300-as évekből marad ránk.
– Az egyház szó a tatárjárás után kapcsolódott a település nevéhez, ekkor már templom is állt itt, innen adódik a Nyíregyháza elnevezés. Szépen elkezdett fejlődni a település, de a különböző járványok, háborúk pusztításai, a vármegye sanyargatásainak a hatására nagyon lecsökkent a lakosok száma. Az igazi változás akkor kezdődött, amikor az 1700-as évek közepén az egyik birtokos, gróf Károlyi Ferenc úgy határozott, hogy újra betelepíti Nyíregyházát, hiszen hatalmas mezőgazdasági területekkel rendelkezett. Ekkor körülbelül 5-600 főre tehető a helyi lakosok száma. Dél-Alföldről tót ajkú telepeseket hívott be Nyíregyházára, ők voltak a tirpákok. Ma már sajnos ezt a szót pejoratív értelemben használják, de az eredeti jelentése „küzdő, szenvedő”. Akik bejöttek Nyíregyházára, evangélikus vallásúak voltak. Károlyinak úgy sikerült behívni őket, hogy szabad vallásgyakorlatot és három évi adómentességet ígért nekik. A város környékén telepedtek le, az egy családhoz tartozók, közeli rokonok egymás mellett építették fel a házaikat, így alakult ki a Nyíregyházára mai napig jellemző bokortanyás településszerkezet. Nagyon szorgalmas emberek voltak a tirpákok, így Nyíregyháza szépen fejlődésnek indult, 1786-ra már mezővárosi rangot kapott, és 1824-re a város polgárai megváltották magukat, a földesúri szolgáltatást a Károlyiaktól. Királyi privilégiumot kapott 1837-ben Nyíregyháza, megválasztották az első önkormányzatot, így a vármegyétől is függetlenedett a város. Az első kisvonat 1858-ban gördült be a városba, ez újabb lökést adott a fejlődésnek, majd Nagykálló helyett 1876-ban Nyíregyháza lett az új megyeszékhely – mondta el röviden Tatár Anikó a város történetét, majd a csapat útnak indult, és a nevezetes épületekről, köztéri szobrokról mesélt részletesen.

Helyszínről helyszínre

Megtudhatták például azt is, hogy a Hotel Korona helyén állt a községháza, a Metropol helyén volt a második községháza, aminek a régi épületét, a második világháborúban felrobbantották, és arról is nevezetes volt, hogy ott született Benczúr Gyula. A mostani városháza földszinti része 1842-ben épült, a mai kinézetét 1872-ben kapta. A két Justitia szobor pedig azért van a tetején, mert 1872-ben Nyíregyházára helyezték az országos hadi és törvénykezési joggal bíró törvényszékek egyikét, de ekkor még a bíróság épülete nem készült el, addig a városháza déli szárnyában kaptak helyet. Ezért kerültek Nyíregyháza első köztéri, az igazság istennőjének szobrai az épület tetejére. Az északi szárnyban pedig a megyei hivatalnokok kaptak helyet mindaddig, amíg fel nem épült a megyeháza. Móricz Zsigmond is gyakran volt lakója a városháza vendégszobájának, aki rálátott a Kossuth-szoborra, amit nem egy sikeres alkotásnak nevezett, erről ír a Forró mező novellájában is.

Időutazás

A Kossuth szobor után a Városalapítók szobra, a Vármegyeháza, Szent Miklós Görögkatolikus Székesegyház, Bessenyei tér volt az állomás, ahol szintén érdekes anekdotákat és különleges történeteket tudhattak meg az érdeklődők. Az utolsó helyszínen, a Nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban pedig már a VR szemüvegek is várták a sétálókat. Az 1900-as évek elejére repülhettek vissza a modern technika segítségével az érdeklődők. Amikor megépült 1904-ben a Nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház a Kossuth téren, még pár hónapig állt a régi római katolikus templom. Ezzel az igazán különleges látvánnyal kezdődik a 3 perces régi film: olyan, mintha a templom tornyából néznénk szét a régi város terén. Látszik a Városháza épülete, a Hotel Korona épülete, ami akkor természetesen még nem ilyen színekben pompázott, a Takarékpalota még nincs a felvételen, mivel később építették fel, illetve a Kossuth-szobrot is később állították fel. Megnézhetjük, hogy a régi Kossuth teret, mire használták régen a helyiek, keresztül haladt a belvároson az akkori kisvonat, aminek a csilingelése is hallható. A filmhez sok ihletet kaptak az készítők régi fotókból és képeslapokból, és némi történelmi kutatás után sikerült korhűen bemutatni a hihetetlen hangulatú régi Nyíregyházát, hogy hogyan működött az élet akkoriban, a régi piaci forgatagot, a papok padját, és természetesen a mindössze 88 cm magas Andriska is megelevenedik az utolsó jelenetben, az a helyi rikkancs, akiről még az akkori Kelet-Magyarország napilap is írt.

Más szemmel

Judit és Zoli Székesfehérvárról érkezett Nyíregyházára, egy hetet töltenek el itt.
– Amikor a város nevezetességeiről szerettem volna tájékozódni, akkor Nyíregyháza honlapján találtam meg ezt a lehetőséget, és egyből regisztráltunk erre a városnéző sétára. Mindig kinézünk egy várost, ahol még nem voltunk, és igyekszünk mindent megnézni, felfedezni a vidéket. Erre még nem jártunk, ezért esett Nyíregyházára most a választás. Már bejártuk Sóstót is, körbe sétáltuk a tavakat, nagyon szép környezetben van, lenyűgöző volt az állatpark is – mondta Judit.
– Régebben átutazóban jártam itt, mi szállítottuk el a kisvonatot vagonjait, a mozdonyt az ország több pontjára – mesélte Zoli, és hozzátette: vasútmodell kiállítást is szívesen megnézne.

Kovács József már nagyon régóta lakik Nyíregyházán, és sok mindent tud a város történetéről:
– Azért jelentkeztünk most is, mert mindig hallok valami újdonságot, ami be is bizonyosodott a mai sétán. Járunk Ilyés Gábor helytörténész várostörténeti sétáira is, és mindig kapunk valami plusz információt, sok érdekességet. Nagyon érdekes ez a történelmi film is. Nagyon várjuk a következő alkalmat, ha jól emlékszem a Bethlen Gábor utca, Szent István utca, Hősök tere is lesz a programban. Kivágtuk az újságból és eltettük, hogy biztos ne felejtsük el, de internetről is folyamatosan tájékozódunk. Egyéb nyíregyházi rendezvényre is megyünk amikor csak tudunk, a Vidor Fesztiválon is mindig kint vagyunk. Nagyon jó volt, hogy szeptember végén ilyen csodálatos napsütésben barangolhattuk be a nevezetes helyszíneket.