Vámosatya, a látványtárak faluja

A takaros beregi kis falu több meglepetéssel is szolgál annak, aki még nem járt itt, de azoknak is, akik néhány éve már meglátogatták. A látványtárak kiállított tárgyai nemcsak a régi paraszti élet iránt érdeklődők számára élmény, de a cserepek, régi lámpák, egyházi tárgyak, régi fegyverek és más hadtörténelmi emlékek kedvelőinek is.

Azért látványtár, mert a múzeumi törvény alapján a múzeum gyűjtőkörrel kell, hogy rendelkezzen. Ez a létesítmény pedig a meglévő kiállítási tárgyain kívül nem gyűjt mást, tudományos kutatómunkát nem végez. Mindezek miatt a múzeum nevet nem viselheti. Fenntartása, bemutatása, őrzése és nyitva tartása az önkormányzat felelőssége.
Az első látványtár udvarán vámos bódé és sorompó várja a látogatót. Az udvaron és az épületben pedig különösen gazdag gyűjtemény mutatja be a méhészkellékeitől a tiszta szobán, ágyúgolyón és más had-, és vámtörténeti tárgyakon át a kenyérsütési és szövés-fonási eszközökig.

Ezután csak át kell menni a kövesút túloldalára, s a második látványtár fogadja a látogatót. Az egykori szatócsbolt épületében kapott helyet dr. Gulyás István nyugalmazott tarnamérai állatorvos gazdag cserépgyűjteménye, ami a magyar fazekasság termékeinek széles körét mutatja be. Dr. Gulyás István Vámosatya második díszpolgára, aki önzetlenül ajánlotta fel gyűjteményének egy részét a falu látványtárainak berendezéséhez. A cserépedény a magyar parasztháztartásokban a legutóbbi időkig nélkülözhetetlen terméknek számított. Ezeket az edényeket, agyagból, égetéssel a fazekasok készítették. A fazekasmesterek a falu közösségében éltek, de csak a maguk mesterségét űzték.

Az udvaron újonnan épített helyiségekben a Rákóczi emlékszoba kapott helyet. Magyarország vezérlő fejedelme, II. Rákóczi Ferenc személyesen is járt Vámosatyán, aki egy éjszakát töltött itt 1710. december 5-én, mielőtt Kisvárdára utazott volna Károlyi Sándorhoz, hogy beszéljenek a szabadságharc további sorsáról.
A falon elhelyezett tablók egy, a falu közelében lezajlott csata történetét mutatják be, míg a főfalon elhelyezett parasztfegyverek azt szimbolizálják, hogy Magyarország vezérlő fejedelmének serege ekkor még kiképzetlen parasztokból állt.

A következő két szobában két egyháztörténeti kiállítás kapott helyet. A falusi ember életében a vallás és az egyház jelentette a törvényt, a mindennapi élet kereteit, de az ünnepnapokat is. A két teremben látható egyházi relikviák a katolikus és protestáns vallás mindennapjait idézik. 1608-tól az ellenreformáció erősen visszaszorította a református gyülekezeteket, aztán 1671-től 1681-ig erőszakos templomfoglalások következtek. Okkal nevezték ezt az időszakot a protestánsok a „gyász tizednek”.

Az ötödik, egyben az utolsó teremben lámpagyűjteménnyel találkozhatnak a kedves látogatók. A falusi utcák, lakások, istállók, valamint különböző közlekedési eszközök világítótesteit helyezte el itt Gulyás István
A bányászlámpákon kívül a falusiak által használt lovaskocsik világítótesteit, a szobák és gazdasági épületek világítására szolgáló petróleumlámpákat és a vasútnál használatos lámpákat is megcsodálhatják az érdeklődők.